A hosszú ideje piacon lévő cégek, márkák időről időre igazodnak a folyamatosan változó trendekhez, leporolják imidzsüket, újrapozicionálják önmagukat. Divattal foglalkozó kereskedőként ezen folyamatokat legalább félévente átélem a tavasz/nyári, és az ősz/téli kollekciók örök körforgása miatt, de ennél vadabb huszárvágásoknak is tanúja lehettem. Akadnak sikeres, a vevők által kifejezetten jól fogadott mozdulatok, de persze súlyos lebőgések is, amikor egy cég úgy fordít a kormányon, hogy épp a kuncsaftoktól távolítja el önmagát.

A brandépítés folyamata tartalmaz buktatókat, rizikós vállalkozás.

Csupán pár napja találkoztam a "hazai üzletlánc" imidzskampányának főszereplőjével, Kasszás Erzsivel. Hogy a fajsúlyos hölgy színrelépése mennyire lesz üdvözítő húzás a cég szempontjából, ezt ki-ki ítélje meg majd maga, annyi bizonyos, hogy kicsiny családunkban a 8-tól 12 éves korig terjedő fogyasztói szegmensben átütő sikere van a videónak.

Mivel nem múlik el anélkül perc idehaza, hogy valamelyik büdös kölköm ne pörgetné a YouTube-on a reklámspotot, mind a jelenség, mind pedig a bárgyú dalocska végérvényesen az agyamba égett.

Az üzletlánc számára kiválasztott CBA elnevezés is fantasztikus finomhangolással igyekezett kifejezni a kommunista ABC-től való távolságtartást, bár szerény nyomott véleményem szerint komolyabb jelzésértékkel bírt volna a nagyközönség számára a zöld legyektől hemzsegő, szottyadt banán, valamint a foltos almák eltávolítása a polcokról...

A betűk sorrendjének zseniális felcserélésénél sajnos meg is állt a metamorfózis, a CBA-k továbbra is kispénzű Pógárokat célzó, erősen megkérdőjelezhető minőségű, olcsó tömegtermékekkel próbáltak operálni a piacon.

Filléres szar, leharcolt pultok, fogatlan eladók, egyszóval minden adott a magyarországi sikersztorihoz, és a tulajok kasszáltak... izé kaszáltak is rendesen. A sajnos nem számottevő, üdítő kivételtől eltekintve jobbára ez az imidzs gyógyult rá az üzletláncra.

Lévén a minőségi fogyasztás tántoríthatatlan híve, a fentebb vázolt üzleti modell nem igazán talált be nálam, így személyes tapasztalatokkal nem rendelkezem a kereskedelmi egységekről, jobbára hallomás alapján ítélkezem. Kialakult vásárlói szokásaimon az sem változtatott jelentősen, mikor a vállalat a parízer/száraz zsemle/zacskós tej Bermuda háromszögön kívül található fogyasztói réteg megcélzása érdekében létrehozta prémium csoportját, de a hírnek ettől függetlenül őszintén örültem.

Valószínüleg az idők végezetéig egymástól függetlenül éldegéltünk volna a CBA, meg én, de most, hogy ekkorát rántottak a kormányon, kissé megrogyott a térdjem...

Kasszás Erzsi zseniálisan röpít vissza egy olyan korba, amelynek boldog, gyermeki  gondtalanságán mit sem változtattak a kádári hiánygazdálkodás gyomorszorító velejárói. A filmecskét látva újra ott találom magam a lakótelepi ABC-ben, ahová nem lehetett úgy belépni, hogy valaki épp ne darált volna kávét a zajos masinákon, ahol életedben nem találtál tiszta bevásárlókosarat, ahol beazonosíthatatlan eredetű, ragacsos koszréteg borította a megfeketedett linóleumot. 

A cro-magnoni előemberre emlékeztető, láncos atlétatrikós hentes bácsit hiába kérted, hogy ne tegye bele a párizsi csücsköt, ő csakazértis becsomagolta tuszmók kezeivel a recycling zsírpapírba. A hűtő alól finoman csörgedez a savanyú tej, lejárt szavatosságú cuccok bekeverve a még nagyjából ehetők közé, szikkadt kenyér, pult alól banán, csokimiki tavasszal, tányéros mérleg, savanyú szagú szódapatron, gyerekszájat befestő meggymárka, törött tojás, DIET kóla, zöld üveges Kőbányai, kéményseprős negró, Donald rágó, Népsport, Vasárnapi Hírek, és még volt Népszabadság...

A Kasszás Erzsit megformáló színésznő engem az első perctől kezdve az önmagán is őszintén nevetni képes zseniális komikát, Csala Zsuzsát idézi. Fogalmam sincs, másokban milyen hangulatokat nyit meg a reklám, de az biztos, hogy elsődleges célját, az üzletek felkeresését nálam nem éri el.


Kun Gergely