Instabil a magyar celeb

Ha nagyképű akarnék lenni, azt mondanám, hogy ilyen naprakész még sosem volt a gardrob.hu, pedig friss az, ha mondom, nekem elhihetitek! Igyekszünk lekövetni a vizuális világ történéseit, de most egy témát előbb sikerült felkarolnunk, mintsem aktuálissá vált a hír. Legutóbbi cikkünk az intsagram világába enged bepillantást, és mit látok erreföl épp tegnap a hvg.hu-n!? Az instagram aktív felhasználóinak száma átlépte a 300 milliót (300.000.000,- !!!), amivel megelőzte a szerintem jellegtelen twittert is.

Madonna

Több tucatnyi celebet, divatgurut, trendsettert követek instagramon, nézem az imázsfotóikat, elolvasom a róluk szóló híreket. A Vogue, a GQ, vagy a Celebrazzi oldalak folyamatos információt szolgáltatnak a bulvárvilág történéseiről.

Ott van pl. Madonna, akinek hangterjedelme egyébként maximum egy erős hármasra lenne elég minden zeneiskolában, mégis évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen tényezője a popiparnak. Vagy említhetnénk az ifjú Hilton örököst, a kis Parist, aki annyira sötét, hogy az már érdekes. Victoria Beckham is sokat nyelt Posh Spiceként, míg sikerült ösvényt tipornia magának a világ vörös szőnyegein, bár szerintem egyetlen vitathatatlan érdeme az, hogy a futballistából stílusikonná vált David Beckham felesége tudott lenni.

Madonna


A külföldi sztárok régóta felfedezték az instagramban rejtőző imageépítési lehetőségeket, és követik azt a tendenciát, hogy a mélyen tisztelt nagyérdemű klikkelési szokásai egyértelműen a képi világ felé tolódtak el a terjedelmes szövegek rovására.Kik, és hogyan használják ki az applikáció nyújtotta lehetőségeket a hazai fronton, illeve megtaláljuk-e egyáltalán a magyar celebet a "pillanatok rögzítőinek társaságában" (copyright Gardrob)?

Istenes Bence foci

Kezdjük a sort mindjárt egy insta szempontból szerintem pozitív példával, az RTL Klub ifjú reménységével, Istenes Bencével, akit saját néven megtalálhattok a közösségben. 36 ezer követője komoly siserehad, egyúttal remek eszköz Bence kezében olyan arc felépítésére is akár, ami eltér a csatorna által diktált imázstól.

Istenes Bence eszik


A srác él is ezzel, majdnem 1000 képi posztja arra utal, hogy eteti is rendesen a Bencére éhezőket! A TV-ből jól ismert X-Faktor figura kiegészül újabb elemekkel, Bence boxol, focimeccsekre jár, playstationözik, hajókázik, intenzív haveri életet él, magát lelkesen tetováltatja, szóval alapvetően szerethető, vicces polgár benyomását kelti.

Istenes Bence és az ő tetkói

Tudom sajnos, hogy olyan világban élünk, amikor a facebookon a sportember Berki Krisztiánnak kell odabiggyesztenie a neve mellé azt, hogy tornász, nem pedig a névrokonának, hogy agyhalott, így az a pár ezer tarackszájú, lufimellű, festett szemöldökű retyó nem lő mellé az ismerősnek jelöléssel!

Berke Krisztián a Gasmen

Ha ma kis hazánkban egy történetben felbukkan a Berki név, sajnos elsősorban a titokzatos anyagi hátterű médiacelebre asszociál a jónép az olimpikon helyett, tovább megyek, sokan nem is tudják, ki is Berki Krisztián, a lólengés sztárja!

Berki Krisztián teste

Berki instagram oldala nagyjából olyan, mint a tűzijáték: ha egyet láttál, mindet láttad. Pillanatokon belül át fogja lépni az 1500 képet, de tematikája alapján az üzenet maximum 3-4 felvételbe belefoglalható lenne. A "Berki itt, majd Berki ott, itt feszítek, ott vagyok szép" logikai szálra felfűzhető sorozatok semmit sem tesznek hozzá a róla már amúgyis kialakult képhez. Ha valaki pedig abban bízna, hogy innen talán megtudja a képernyőre hazudott jólét forrását, hát az ne is klikkeljen!

Berki, az igazán gagyi ratyi

Milyen érdekes a világ, hogy Tóth Verát, a magyar zenei életben hosszú ideje megkerülhetetlen jelenséget csupán tizedannyian követik, mint a fentebb említett urakat.

Tóth Vera és barátja

Pedig az instagram profilról azonnal kiderül, hogy Vera a jópofa kutyáival már-már szimbiózisban élő énekesnő fantasztikus humorú, örökké vidám, elképesztően pozitív figura.

Tóth Vera és a kutyája

A média által ráerőszakolt szerencsétlen, duci lány képpel ellentétben egy a párjával és önmagával összhangban élő lány képe tárul elénk, aki remélhetőleg hamarosan még a cigiről is leszokik (bírlak Vera!!! :) )

Tóth Vera és Einstein

Hiába kerestük Kiszel Tündét, Hujber Ferit, vagy Pataky Attilát az instagram világában. Úgy tűnik, hogy sem a letűnt korok poros celebje, sem a pénzért minden témában hadrafogható, túlmozgásos, "vettemazérettségimet" színész, de még az UFOk magyarországi nagykövete sem szolgál számunkra újdonságokkal privát képeken keresztül. De talán jobb is ez így...

Kun Gergely

0 Tovább

Ez a világ pillanatvilág! - Instatrend

Erről a Zuckerbergről eddig is azt gondoltam, hogy nem egy hülye gyerek, de mióta rákattantam az instagramra, megértettem, miért is dobta oda az applikációért egy közepes európai ország félhavi GDP-jét.

Mert ugye mindenféle emberek rakosgatják fel szépen a képeiket a büdös kölkeikről, a kajáikról, meg hogy hol nyaraltak, síeltek, buliztak. A siker hátterében az a tendencia állhat, ami szerint megfordulni látszik a darwini evolúciós folyamat, és nemhogy szaporodnának az írni, olvasni tudó kétlábonjárók, inkább öles léptekkel haladunk a cro-magnoni előember irányába.

Keymanstyle

Hogy egy rendkívül művelt barátomat idézzem, lassan már egy behajtani tilos tábla dekódolásához is szakbizottság összehívása szükségeltetik.

Gyűlöljük az írott szöveget, imádjuk a kifejező képeket, amelyek kisebb mértékben kényszerítenek agytornára bennünket. Esetleg jöhetnek még videók, de szigorúan másfél percen belüliek, mert kinek van ideje mozgóképi eposzok előtt punnyadni!

Jason Yeats

Az instagram a pillanatok rögzítőinek társasága, és a mai világ a pillanatok világa. Éppen ezért villámgyorsan emelkedik a képfeltöltő népszerűsége, és a divatvilág természetesen nem maradhatott ki ebből.

Dolce & Gabbana, Giorgio Armani, Valentino, Roberto Cavalli??? Hagyjál már!!!

Keymanstyle, Alexander.kraft, Thomasopdebeeck, Jason_yeats. Ők azok, akik szépen csendben 10 és 100 ezrek számára váltak követendő stílusikonokká, ha úgy tetszik trendszetterekké.

Alexander Kraft

A hashtagek világában (tudjátok, ez az a kettőskereszt után közvetlenül begépelt kulcsszó) villámgyorsan el lehet jutni tematikus kereséssel a minket érdeklő témákhoz, és innen már csak egy kis lépés, hogy rájöjjünk, kik számítanak követendőnek az adott területen.

Csak párat mutatóba: #mensfashion, #italianfashion, #shoes, #suits, #shirts, #jackets, #lifestyle

Nem tudom, melyik volt előbb, az egyszeri partizán stylist, vagy a vérprofi stílusdíler, de mára mindenki megtalálhatja az instagramon a neki kedves hangvételű fotóblokkokat. A Loft Outlet facebook oldalon rengetek pillanatképet osztunk meg vicces, vagy viccesnek szánt magyarázatokkal, és azt kell mondjam, az úgynevezett profik egyelőre csak kullognak a kiváló ösztönű amatőrök mögött.

Beckham only

Természetesen érezhető a kommercializálódás folyamata itt is. Ki ügyesebben, ki bénábban, de az igazi sztárok is felfedezték maguknak az instagramban rejlő imageépítési potenciált. David Beckham, a futballsztárból stílusikonná előlépett trendsetter remekül épít közösséget ezáltal beckhamonly oldalán, és ha már itt tartunk, megemlíthetjük kedves nejét is, aki kiváló tippeket adhat képeivel hölgy követői számára a victoriabeckham instagram címen.

Victoria Beckham

Saját szubjektív értékítélete alapján a Gardrob is elemezni fog egynémely oldalakat a jövőben.

Tehát: kedves jelenlegi és majdani instagramosok, üdv néktek

gerrri74

Instagram

0 Tovább

Tudsz öltözni? Rohadj meg!

Kis hazánk sajnos a világ azon térségei közé tartozik, ahol a divattrendek követése azonnali negatív visszhangot vált ki. Önjelölt paparazzik villogtatnak okostelefonjaikkal, politikai oldalakat kiszolgáló bértollnokok gyártanak izzadtságszagú összeesküvéselméleteket, de úgy általában remek alkalom ez egy laza délutáni fikázásra, esetleg önfeledt buzizásra.

Miért is NE kerülte volna el a honi polgár figyelmét az a GARDROB hasábjain többször is említett tény, hogy a formális férfi ruházatba visszatérni látszanak az eklektikusabb elemek. Az, hogy ebben egy olyan kasszasiker, mint a Leonardo di Caprio játékával színesített A nagy Gatsby c. kultuszfilm mekkora szerepet játszott, szintén tudott dolog.

Fentiek ismeretében, jobban mondva az ismeret hiánya okán születhetnek meg az olyan gondolatok, mint amit a minap elénk furakodott cikkben egy amúgy kellemesen objektív, nem egyszer sziporkázóan humoros portál feszegetett.

Bobrovinczky, Goodfriend, Habony

Úgy látszik, manapság elég mindösszesen két olyan férfinek, akik egy szekértáborhoz köthetők, hasonló karakterű cipőt felvenni, s a szakértő siserehad legott FIDESZ-es formaruhát emleget! Nem tartom valószínűnek, hogy Szalay-Bobrovinczky Kristóf és Habony Árpád urak reggelente egyeztetnének az ügyben, hogy milyen lábbelivel zárják le az aznapra megálmodott szettjüket, inkább arra gondolok, hogy egy olyan öltönyös generáció van kialakulóban, akik sokkal szorosabban követik a divat változásait, mint az elődök.

Ha egy pillanatra mindenki félre tudja tenni a politikusokkal szemben fennálló esetleges averzióit, akkor bátran mondhatjuk, hogy a jelenség örömteli! Mindenkinek szépen lassan tudomásul kell vennie, hogy nem létezik szociáldemokrata, liberális, esetleg kereszténydemokrata elegancia. Létezik ezzel szemben egy általánosan elfogadott standard, mely írott szabályok nélkül is remekül eligazítja a politikusokat (persze nem csak őket!) az elvárható ruházati etikettről.

Meggyőződésem, hogy ugyanúgy nem lehet kisajátítani valamely ruhadarabokat bizonyos társadalmi csoportok által, mint ahogy a polgár kifejezés sem csupán jobboldali embereket takar, vagy ahogy nem lehet szitokszó a liberális.

Double monk cipő

Az urak által viselt lábbeli a 'double monk' névre keresztelt formavilágot képviseli. Az évtizedeken át szorosan a legkonzervatívabb formális viselethez köthető cipő típus a mostani trendeknek köszönhetően finoman átcsúszott a casual világába, és a trendsetterek image fotóin nem egyszer farmerek, pamutnadrágok mellett virítanak a korábban megszokott krétacsíkos, angolos flanell öltönyök helyett. Már csak emiatt a pozicióváltás miatt sem lehetne úgynevezett "egyenruháról" beszélni, hisz a képeken is két teljesen eltérő üzenetű szetthez viselik a tulajdonosok a double monkokat.

Double monk cipő

"Kellemes", de már-már szokásos ráadás az írásban az ár finom említése, anélkül persze, hogy a szerző tudatában lenne, mely márka kreációiról is van itten szó... Tudni kell, hogy ezt a típust, ezt a formavilágot nagyon sok brand alkalmazza, ennek köszönhetően a fellelhető darabok ára is viszonylag széles spektrumon mozoghat. Az írás merő jóindulatból azonnal egy 750 dolláros Guccira gondol, de ez legyen az ő bajuk. Meggyőződésem, hogy akár ennek  negyedéért is remek darabokat lehet találni

Szóval, kedves Öltönyösök, double or nothing!

Kun Gergely

0 Tovább

Nem mindegy, mivel díszíti magát a férfi!

Távol álljon tőlem, hogy kis hazánkban, ahol az elegáns öltözködés amúgy is sanyarú sorsát éli, bárkit is a férfiruha üzletek ritkább látogatására bíztassak, de csak nem bírom ki. Úgy gondoltam, hogy átlépek a témán, de nem ment. Elolvastam ezt a cikket és nem volt nyugalmam többé.

Történt ugyanis, hogy a távoli Ausztráliában, ahol mint tudjuk, az emberek annyira hülyék, hogy fejjel lefelé sétálgatnak, továbbá a wécé lehúzásakor a széklet is felfelé esik, szóval ott, elhatározta egy műsorvezető, hogy kerek egy esztendőn át ugyanazt az öltönyt fogja viselni. Teszi mindezt anélkül, hogy eme tényt bárki érzékelné.

A kollégái tiszta mázlisták, hogy nem a fürdést függesztette fel 365 napra!

Karl Stefanovic, a The Today Show című televíziós magazin arca szexista kísérletnek szánta akcióját, miszerint egy ugyanilyen pozícióban működő hölgy nem tudná ugyanezt megtenni anélkül, hogy meg ne szólná a közönség.

A Gardrob a kísérlet eleddig nem elemzett vetületeire szeretné felhívni a figyelmet.
Egyfelől ez a hosszú időn keresztül teljes rivaldafényben folytatott akció rámutat az általunk már többször hangsúlyozott tény fontosságára, nevezetesen arra, hogy a kellékek milyen remekül képesek áthangolni egy teljes ruhaszett üzenetét.

Az ing, a nyakkendő, a díszzsebkendő mind-mind hatalmas fegyverek a hétköznapi csatákba induló öltönyösök kezében. Arról nem is beszélve, hogy a harsány selyem kellékek micsoda reneszánszukat élik, köszönhetően nem kis részben a divatvilágon átsöprő Gatsby őrületnek! Inkább a hölgyek reszortja a hiányzó centimétereken sopánkodni, de kedves férfitársaim figyelmébe ajánlanám, hogy a jól átgondolt, tiszta selyem négyzetcentiméterek is óriási hatással lehetnek a gyengébbik nemre!

Érzékelhető egy másik mozzanata is a történetnek.

A hozzám forduló üzletemberek, politikusok gyakran bizonytalanok abban, mennyire is mehetnek bele a folyamatosan vibráló, dinamikusan változó trendekbe. Nekik mindig azt javasoljuk, bátran válasszanak maguknak egy relatíve állandó 'outfit'-et.

Az ausztráliai tévénézők ugyanis nem véletlenül nem lázongtak, mit lázongtak, hisz észre sem vették napi kedvencük változatlanságát. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy szeretjük az állandóságot is a környezetünkben. Vannak olyan szituációk, ahol kifejezetten előnyös stabil képet kommunikálni magunkról.

Halmozottan igaz ez olyan pozíciójú férfiak esetében, akikkel szemben támasztott alapvető követelmény a hitelesség. Szellő István, Bárdos András, Azurák Csaba például azok a közszereplők, akiktől a hírek objektív közvetítését várjuk. Esetükben nem lehet szempont, hogy szezonról szezonra megújuljanak, frizurát váltsanak, vibráló aktuál trendeket alkalmazzanak.

Az ausztrál moderátor esete tehát pozitív például szolgálhat mindazon férfiak számára, akik a bizonytalan ruhaválasztásukat az állandóságba való meneküléssel hidalják át.

Kun Gergely

0 Tovább

Dárdai, a statisztikai hibahatár

A tudománynak igenis vannak a mindennapi életben kamatoztatható dimenziói, még ha ezek a területek olykor-olykor el is sikkadnak az olyan haszontalan témák között, mint például hogy hová is tart az emberiség, vannak-e értelmes lények rajtunk kívül az univerzumban, illetve, hogy miért nem lehet friss dagadót kapni hétfő reggelente a Lehelen?

Anélkül, hogy wikileaksi magasságokra törnénk, pusztán nemzeti felelősségérzettől indíttatva a Gardrób most mégis megoszt egy dupla nullás besorolású felfedezést. Tesszük mindezt a magyar néplélek önazonosságának építőköveként szolgáló "ezúttal aztán végre odaverünk a büdös oláhoknak" érzés erősítése okán.

A német válogatott

Tehát a tudományos eredmény: olasz tudósok egy nemrég publikált kutatásban az elmúlt 10 év kiemelkedő sportmenedzsereiből véletlenszerűen kiválasztott, 1000 fős, nem reprezentatív minta alapján megállapították, hogy 'a jól öltözött mindig nyer'. A kutatás csupán két olyan esetet dolgoz fel, amelyek valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva kilógnak az elemzés sziklaszilárd logikai vonalából, de sajnálatosan mindkettő magyar vonatkozású. Rögtön hozzáteszem, hogy ezek a statisztikai adatok még így is bőven a hibahatáron belül mozognak.

Bendek Tibor

Az olasz tanulmány Benedek Tibort említi mint első antitézisét a végkövetkeztetésnek. Teszi ezt az elemzés annak ellenére, hogy a fiatal kapitány éppen a korábban sikert sikerre halmozó Kemény Dénest váltotta a medence partján, aki ruházkodásában bravúrosan ötvözte a Demján Sándor-i elemeket pampalinis hatásokkal, imitt-amott dinnyeárus trendekkel.

Kemény Dénes

Mi magyarok természetesen bizonyosak vagyunk abban, hogy hosszabb távon a remekül öltözött ifjú edző is alá fogja támasztani sikereivel a kutatás megállapításait. A másik, szintén hazai vonatkozású eset, amelyet a publicisztika említ, éppen a tűélesen aktuális futball világából érkezett. Igen, sajnos a kettes számú ellenpélda nem más, mint a mindig frappánsan reagáló debatter, a pergőnyelvű, nyilatkozó zseni, a már futbalistaként is tanári mozdulatairól híressé vált tolódó király, a trénergéniusz Pintér Attila, nekünk csak így pertuilag Pinyő, mily szép és mily kedves is ez. A magyar nyelv összetettségét brilliáns, szónoki fordulatokkal fennen hirdető menedzser sajnos hiába tündökölt a még olasz partvonalakon is szokatlanul elegánsnak számító, duplasoros klubzakóban, az eredmények csak nem igazolták a tanulmányban lefektetett következtetéseket.

Pintér Attila

Eme két szituáció, legyenek bár éppen nekünk, magyaroknak oly' fájók, mitsem változtatnak az olasz kutatók által felállított törvényszerűségeken. Pep Guardiola, Jose Mourinho, Arsene Wenger, vagy a német tizenegyet világbajnokká tevő Joachim Löw mind- mind a pálya szélén uralkodó trendek egyértelmű meghatározói, nem mellesleg hosszú évek óta sikert sikerre halmozó futball géniuszai.

Dárdai Pál

Pár órával a bukaresti román-magyar derbi előtt nem kívánhatunk mást a debütáló hazai szakvezetőnek, mint azt, hogy legalább öltözz ki rendesen, Pali!

Kun Gergely

0 Tovább

Gumicsizma, 300 milla, nejlonszatyor, snájdig öltöny

A minap egy üzletembereknek évről évre megrendezett konferencián adhattam öltözködési tanácsokat, természetesen érintettük az öltözködés alapvető hármas szabályát: nevezetesen ki a személy, mi a helyszín és mi a kommunikálni kívánt üzenet.

Ahogy ez ilyenkor már lenni szokott, a beszélgetést követően többen megszólítottak, ugyan segítsek már megoldani az éppen aktuális öltözködési problémáikat. Ezeket a kérdéseket igyekszem ilyenkor udvariasan abba a mederbe terelni, ahol ennek szerintem a helye van, azaz meghívom a delikvenseket a Loftba egy tárlatvezetésre.

Van, aki ezt elfogadja, de sajnos vannak olyanok is, akik arra számítanak, hogy ott, helyben egy csettintésre minden helyzetre alkalmas szetteket rántok elő nekik a farzsebemből. Nem is tudom, hogy gondolhatják ezt, hiszen egy orvoskonferencián sem furakodunk oda a pulpitusról levánszorgó előadóhoz, hogy ugyan vessen már egy pillantást a rakoncátlankodó aranyerünkre... Kész szerencse, hogy nem valamiféle doki vagyok...

Na, de vissza a bejegyzés témájához! A probléma, ami a legtöbb minket felkereső kedves vevő fejében megfogalmazódik, nagyjából a "Hogyan NE öltözzük túl a hozzánk forduló ügyfelet?" kérdésbe sűríthető. Private banking igazgatók napi problémája, hogy befektetőjük, aki történetesen egy kukoricából/paprikából/dinnyéből (a nem kívánt rész törlendő) meggazdagodott gazda, szemrebbenés és a gumicsizma levétele nélkül ül át a John Deere traktorából az S osztályú Mercedesébe, aztán meg megilletődötten pislog, amikor a Tesco recycling szatyorból előhalászott 300 millió forintját kisebbfajta megütközés fogadja a bankban.

Fészkelődik ilyenkor aztán mindenki, a jól öltözött bankár, a sáros csizmás ügyfél, a cicababa titkárnő, de Böbe néni, a milliárdos gazdasszony is. Pedig senkinek sem lenne rá oka, hogy kellemetlenül érezze magát, pláne a munkáját végző bankárnak nem!

Másik nagy dilemmája a sikeres, remekül öltözött, az ügyfeléhez komoly kocsival érkező üzletembereknek, hogyan NE keltsék azt az érzést a partnerükben, hogy az Ő pénzéből futja minderre? Hát sehogy, mivel az irigységet nem ti fogjátok kigyomlálni a befektetőitek lelkéből. Az az ember, aki úgy szeretne a ti tudásotok segítségével meggazdagodni, hogy mindeközben ti magatok csórók maradjatok, az nem is ügyfél valójában. Az ilyen fialtassa csak a pénzét a kopasz, surmó pilótajáték-szervezőknél, és higgyen az általuk közvetített üzeneteknek.

A fentebb vázolt hármas szabály az öltözködésben tehát nem azt jelenti, hogy nektek az összes apró rezdüléshez igazodnotok kellene! Úgysem tudtok minden egyes ügyfeletek kedvére tenni a megjelenésetekkel.

Talán nem erőltett a párhuzam, de vegyetek példát egy banképületről! Ott sem váltogatják forgószínpadként a kulisszákat aszerint, hogy éppen milyen pénztárcájú és milyen igényű ügyfél érkezik. Mindig ugyanazt a hűvös, visszafogott, örök eleganciát sugározzák, amit nektek is kell, függetlenül a hozzátok forduló ügyfelek változatosságától.

Tegyetek ti is így, és találjátok ki azt a többé-kevésbé állandó megjelenést, amit akkor választotok, ha a cégetek arcaként jelentek meg! Ez természetesen ne legyen szélsőségesen hivalkodó, ugyanakkor kerülni kell a "szürke egér" külsőt is!

Még egy dolog. Ha történetesen egy sportoló, aki éppen ügyfélként jön hozzád, melegítőben és sportcipőben érkezik a tárgyalásra, Ő az, aki elb…ta a dress code-ot, és nem te!

Kun Gergely

0 Tovább

Targoncázzál extra minőségű olasz öltönyöket!

Az úri közönséget egynémely színházi előadásoknál csupán a kulisszák mögött zajló izgalmas történések érdeklik jobban – lásd most szombaton a színházak éjszakája - , hovatovább az érdeklődés olyan magas, hogy drágább jegyet hajlandóak váltani a függöny mögötti események megtekintésére, mint magára a főműsorra.

LoftOutlet

Forma-1 jegyek a Gold tribünre? Eeeejjjj, de kezdő vagy, kisfiam! Paddock belépő kell!!!! Selfie Hamiltonnal, ferraris szerelőkkel, grid girl-ökkel! Na az már valami! Koncert a Very VIP-ból? Ugyan már, gyerekek.... Stage pass! Az kell ide! Robbie Williamset látni klottgatyában, amíg két szám között villámgyorsan átöltözik a hangfalak mögött! Ennyi.

Távol álljon tőlem, hogy saját tevékenységemet a fentebb említett eseményekhez mérjem, de egyre többször tapasztalom, hogy a tisztelt vevő kíváncsisága túlmutat a konkrét ruházkodáson.

Vicces, de a válogatás közbeni beszélgetésekből egyértelműen kiviláglik, hogy a férfiak fel akarnak vérteződni az „én mindent tudok, bennfentes vagyok aspektussal”, kezdve a beszerzés mikéntjével egyészen a hány birka gyapjából készült az öltöny kérdéséig.

Hát akkor nézzük, hogyan is történik a beszerzés!

Talán kevesen tudjátok, de Olaszország augusztusban elmegy otthonról. Ami nem történik meg július folyamán, arra bizony szeptemberig várni kell. Nem tudom, miért alakult ez így, valószínűleg így kívánják biztosítani maguknak azt a mediterrános lüktetést, ami a 'ráérünk még arra', illetve a 'vad tülekedés' egymást váltó, külső szemlélő számára érthetetlen ritmusát adja.

Elképzelhetetlenül sok elintézendő ügy torlódik fel egy hónap alatt a munkámban, így nem csoda, hogy évek óta a szeptember egy pörgős, olasz munkaturnéval indul. Számomra az olaszországi kiruccanások egy ködbe vesző, álmos 500 km-rel kezdődnek, ahogy rutinból átsuhanok elébb Magyarországon, majd Szlovénián. A szimbolikus, de sokszor praktikus ébresztőórám a Trieszt utáni első AGIP benzinkút ristorantejában elfogyasztott espresso machiato. Ebben a pár percben mindig az jut eszemben, vajon miért nem tudnak a hazai design kávézók génmanipuláltságig tökéletes barista hölgyei még csak megközelítőleg se ilyen minőségű frissítőt készíteni, mint amit a benzinkút bajszos, nagyseggű, harsány, bibircsókos donnái unottan elém vágnak. Tisztelet a maroknyi kivételnek persze.

Aztán egy éjszaka Firenze melletti Pratoban, és másnap egy kora délutánra megbeszélt tárgyalás Nápoly mellett. Két pohár chianti , valami olasz NB3-as meccs a helyi TV-n, fogmosás, alvás, reggeli, kocsibavágódás, parkettagáz, 550 km, de szép is Róma innen az elkerülőről, érkezés. Kicsiny falu a festőien fenyegető Vezúvtól pár kilométerre, néhány utcácska a hegy lábánál, a de Pasquale show room pedig a vulkáni képződmény tetején. Az iroda ablakaiból olyan a kilátás, hogy az már - már bunkóság, lelkendezésemre unott fejek a válasz, na persze, ők itt élnek, volt idejük megszokni a döbbenetes panorámát. 20 perc alatt megrendelünk vagy 2500 inget, egy picikével jobb az átlagom, mint amennyi idő alatt a tisztelt nagyérdemű feloldja 1db ing kiválasztása feletti dilemmáját a Loftban...

Picike "kulisszázás". Amikorra mi érkezünk, a butikvilág már leadta megrendeléseit a 2015 tavasz/nyár szezonra. A cég ekkorra már tudja, hogy az elképesztően széles skálán mozgó alapanyag-kínálatból milyen designokból, mennyi ingre való maradt szabadon az olyan szisztémában dolgozók számára, mint amilyen a LoftOutlet.

Többször leírtuk már, de talán nem elégszer ahhoz, hogy bevésődjön: ugyanabból a kollekcióból rendelünk, azonos minőségben és pontosan egyidőben kapjuk a termékeket, mint pl. egy milánói butik. Elenyészően kis hányadát képezik a teljes kollekciónak azon elemei, amiből nem marad az outlet szisztéma számára fogható darabszám. Amiket ekkor rendeltünk, ti, kedves Vásárlók, januártól láthatjátok a polcainkon, és egészen márciusig érkeznek majd az ingek ütemezetten.

Másnap irány az általatok már jól ismert Britti márka gyártója, aki szintén Nápoly közelében található. Feladatunk az új öltönykarakter kiválasztása a kreátorok által biztosított 8-10 vonalvezetésből. Itt nem kifutók mellett üldögélünk, hanem bizony raktárak mélyén szórakoztatjuk egymást.

Rögtön indításképp beleugrok egy általuk csak extra slimnek titulált mintába. Azaz, csak ugranék... a zakó még csak - csak rámjön behúzott hassal, levegővétel nélkül, de a modell nadrágját már térdtől nem vagyok képes feljebb ráncigálni... A gyártók nagyon jókat röhögnek rajtam... Én hülye az ázsiai piacra megálmodott modellel próbálkoztam éppen. Tudvalevő, hogy a távol-keleti felnőtt férfi teste nagyjából olyan, mintha Európában egy 10 éves fiúcskát "upgrade-elnénk", nincsenek vállak, nincs derék, nincs comb.

Végül megvan az új öltönysziluett (október elején már beleugorhattok) szerintem fantasztikus lett, plusz kiválasztottunk két zakómodellt is, egy überbrutál fancyt a fertőzötteknek, meg egy visszafogottabban olaszost. Mellékesen rendeltünk még kétféle testhezálló, orkán mellényt, amit hűvösebb, de még nem télies időben lazán felvehettek zakó alá. Remek lesz, zabálni fogjátok! Végezetül kutyasimogatás (errefelé nem létezhet magára valamit is adó olasz cég befogadott kóborkutyák nélkül), arrivederci!

Indulás vissza Firenze irányába, útközben olivaolaj, kedvenc fűszerek beszerzése egy agricoopban. Ahhoz már későn érkezünk, hogy délután még beleférjen egy érdemi tárgyalás, ellenben még éppen időben, hogy az olaszok kedvelt afterwork tevékenységébe becsatlakozhassunk. A nap fáradalmait mi is egy (inkább több) Aperol spritz, valamint ínycsiklandó falatkák társaságában pihenjük ki.

Harmadnap egy alapanyagosnál van jelenésünk, ahol csodaszép gyapjú szöveteket válogatunk a következő öltönykollekciókhoz. Super 120, super 140, wool and silk, cashmere and mohair... csupa-csupa olyan qualitás, ahová a sztenderd brandek jelentős része rajtatok spórolva (!!!), kedves Vásárlók,  el sem jut. Természetesen itt is létezik a késztermékeknél már vázolt szisztéma, a termékeket tervezetten "túlgyártják", ennek köszönhetően csúcsszöveteket tudunk biztosítani a Britti öltönyökhöz kellemes áron.

Pár cappucco, a legújabb Vogue Uomo beszerzése (OKJ-s továbbképzés helyett), majd laza 1000 km, és meg is érkeztünk kis magyar rögvalóságunkba. Ha az elmosódott határokra figyelmeztető tábla nem volna elég, az első idegbeteg villogás/dudálás mindenképpen ráébreszt, itthon vagyunk.

Arról, hogyan kell tutit megmondanod az öltönyödről, ingedről, a következő posztban értekezünk.

0 Tovább

Reméljük, a zsír fog égni és nem Norbi

Andre Agassi az 1980-as, ’90-es évek egyik legnagyobb teniszsztárja, pályabohóca, bukdácsolója, majd  visszatérője, de mindenképpen hosszútávú bevésődésre érdemes figurája. Ha Joe McEnroe volt a sportág rockere, akkor Agassit vitathatatlanul az alapvetően konzervatív salakpályák punkjának titulálhatjuk.

Andre Agassi  

Hogy Cindy Lauper taraját megszégyenítő, rikító hajkoronája egyszerű polgárpukkasztás volt-e, vagy már akkoriban is egy távolabbra mutató brandépítésnek lehettünk tanúi, nem tudjuk. A lényeg, hogy a feltűnően „leszarom” módon öltözködő sportolóból pályafutása vége felé egy rendkívül tudatosan mozgó üzletemberré vált. A teniszütő szögreakasztása nem jelentette a karrier végét, sőt, megjelent előttünk egy kiválóan felépített, két lábon járó ’superbrand’, aki manapság hitelesen lehet olyan konzervatív márkák arca, mint pl. a Longines óramanufaktúra.

Ahogyan Agassi lecserélte a hawaii mintás pólókat a sötét öltöny/fehér ing kombóra, úgy lehettünk szemtanúi annak, ahogyan Schobert Norbert ruhatára is üzletemberessé vált. Természetesen nem lehetek biztos benne, de erős a gyanúm, hogy pár évvel ezelőtt Norbi még képes lett volna arra, hogy joggingban, esetleg rövidujjú pólóban jelenjen meg egy olyan komoly együttműködés beharangozóján, mint ez a mostani. Merem remélni, hogy kifogástalan megjelenéséhez nekünk is van egy kis közünk. 

A tőzsdei világszínpadra áhítozó cég nyers számaival nem vagyok, nem is lehetek tisztában, mégis az az érzésem, hogy egy Andre Agassi szintű ’superbrand’ nem adhatja a nevét minden alapot nélkülözve csak úgy bármihez. A volt teniszcsillag által képviselt nívó remek belépő a nyugati piacokra.

A megfelelően megválasztott viselet segíthet a rólunk kialakuló vélemények pozitív formálásában. Norbi sportolói múltja, fitneszedzői munkássága odaát teljességgel ismeretlen, így egy susogós melegítős megjelenés teljességgel értelmezhetetlen lenne az új piacok szereplőinek. A szénhidrátcsökkentett táplálkozás hazai pápája jól döntött, amikor a reménybeli piaci expanzióhoz az üzletember imidzset választotta az „épp most érkeztem az edzésről” szett helyett.

Lehet, hogy a párhuzam inkább Schobert Norbert számára lehet hízelgő, de Andre Agassi is sportemberből vált kőkemény vállalkozóvá. A magam részéről őszintén bízom benne, hogy egy semmiből felépített magyar cég áll most a külföldi elismertség kapujában.

Hajrá Norbi, égjen a zsír!!!

Kun Gergely

0 Tovább

Falus Ferenc: jég veled!

Az internet segítségével végigsepert a planétán az "Ice bucket challenge" nevű kezdeményezés. A résztvevők intelligenciahányadosával arányosan születtek sablonos, fáradt tömegvideók, de számtalan olyan klippel is találkozhattunk, melyek kifejezetten szellemesen használták ki arculatépítésre, vagy akárcsak egy jó poén bemutatására ezt az ajándékba kapott 30 másodpercnyi hírnevet.

Nem sokat konyítunk a 'pörszönöl brending'hez mint tudományhoz, de ha létezik olyan, hogy karaktergyilkosság - és állítólag létezik -, akkor minden bizonnyal jól körülhatárolhatóan megszületett a minap a "karakter tüdőlövés" fogalma. Ezt a meghatározást ezentúl majd azokra a szituációkra fogják alkalmazni, amikor a delikvens nem csak úgy egyszerűen kiírja magát a számottevő emberek csoportjából, hanem a tüdőlövéshez hasonlóan hosszas szenvedéseket okozva önmagának, még jó ideig szembesülnie is kell önmaga nevetségességével. Abban ugyanis biztos lehet bárki, hogy egy ilyen magas labdát, amit dr. Falus Ferenc úr a videójával felhajított, még a legjobb érzésű ellenfél is kíméletlenül lecsap.

Falus Ferenc

Tudom, hogy nem szorul hosszas elemzésre maga a klipp, hisz minden másodperce bravúrosan felépített és vérprofi. Hiszem, hogy aki egyszer látta, az többször is megnézte. Abban az esetben mindenképp, ha ugyanúgy lesokkolta a látványvilág, mint engem.

Kezdeném azzal, hogy egy olyan kaliberű embert, mint dr. Falus Ferenc, aki komoly szakmai múlttal rendelkezik, most pedig a székesfőváros vezetésére aspirál, csak és kizárólag öltönyben, esetleg 'business casual' ruházatban szabadna megpillantanunk. Tartozna ezzel múltjának, korának, a kiszemelt pozíciónak és nem utolsó sorban nekünk, választópolgároknak. Kivételt ez alól csupán olyan esetek képezhetnének, amikor pl. a delikvens sportol, ha ezen tevékenysége az arculatának része.

A nyitó jelenetben egy számunkra ismeretlen ember, aki ruházatából ítélve épp az imént vihette ki a szemetet, elfogadja a kihívást. Hogy kik és mire hívták ki, azt egyelőre még jótékony homály fedi, de szerencsére másodperceken belül beúszik a képbe egy kifejezetten műértő kutya. (Valószínüleg még ÁNTSZ-es korszakában olthatta be a gazdája rossz ízlés ellen) Az eb egyszer csak ádázul vakarózik, amit a felületes szemlélő akár még a bolhák elleni illiberális fellépésnek is vehet, de hamar világossá válik, hogy a segítőkész négylábú csak a vállalhatatlan zokni/papucs kombinációt igyekezett kitakarni a jelenetből. Nem hiába, a kutya az ember legjobb barátja.

Eddig a pontig még azt is gondolhatnánk, hogy egy tudatosan felépített, kusturicai klisével van dolgunk. Van itten, kérem szépen, ágról szakadt pasi, nő egy lavór vízzel, járni alig tudó purdé, bolhás kutya, legelésző ló, természet lágy öle. A faszi kissé beszédhibásnak tűnik, bár az is lehet, hogy csak be van baszva, esetleg szippantott. A szöveget nem nagyon lehet követni, kissé improvizatív.

Első blikkre fogalmad sincs, hogy ki ez, mit akar?! Terrorista, aki épp követeléseket próbál megfogalmazni? Nem tűnik dzsihádistának, bár a szemeiben van valami réveteg... és mire kell a kölök??? Csak nem fogja itten lefejezni???

A kisfilm elérkezett a csúcsjelenetéhez. Az időközben megjelenő másik kutya, amelyikről sokáig azt hittem, hogy borzas macska, haverjával együtt kibattyog a képből, ezzel mintegy nagytotálban ráirányítja a figyelmet a pólós, klottgatyás csávóra. Tudod, hogy valami készül, mert a kutyák meg szokták érezni az ilyet. És hopp! A főnök, akiről időközben a pólója alapján azt is megtudtuk, hogy ő a legjobb apa, egy intéssel parancsot oszt, s a lavóros amazon legott nyakon borítja egy lavór vízzel...Teszi mindezt nagy-nagy örömmel, minden egyes mozdulatában benne van még a tegnap elszenvedett verés megalázó emléke... na mindegy, majd azt mondjuk, hogy átesett a retrieveren...

A vízből persze kapott az az eszement kis purdé is, aki folyton láb alatt van, f..nak rohangál ott folyton az ilyen?! Éktelenül nagy sivalkodásba kezd a számunkra láthatatlan operatőr nagy-nagy örömére (az is biztos egy szadista állat...). Közben persze a csöpögős csávó is igyekszik valamit közölni, de ebből semmit sem lehet érteni a kölök visítása miatt. Tán jobb is ez így.

Összességében értem én az üzenetet. Na, a kocka ember is megmutatja, milyen fasza csávó is tud ő lenni ám, ha akar. Meg laza, meg fenszi, és érti ő az idők szavát. Meg hogy felúszott mostan itt a mi kedvünkért a fősodorra! Érzékelte, hogy ezt csinálja a fél világ, nosza beállt ő is. Csak hát ilyen az, drága barátom, amikor valami nem belülről jön. A humort nem lehet tanulni, az bizony születik velünk, vagy nem jön meg soha. Az biztos, hogy sok embernek sikerült ezzel a kis videóval mosolyt csalni az arcára. Ha ez volt a terv, hát sikerült, lehet keresni valami kellemes melót ősztől.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de dramaturgiailag a lovat én átgondolnám még egyszer...

Kun Gergely

0 Tovább

Gatsbyk után kockás dandyk

A klasszikus férfidivat nem tartozik a nap mint nap karakteres újdonságokkal jelentkező, vibráló, percenként valami újat vajúdni akaró, sokszor erőltetetten ’flashelő’ területekhez. Szoktam volt mondogatni az ügyfeleimnek, hogy amíg a hátunkra nem nő egy harmadik kar, jó pár ruhadarabot az elegáns férfi kvázi örökérvényűnek tekinthet.

Hosszú ideje érzékelhető, hogy az öltönyök és zakók szabása, színvilága a letisztultság felé halad. Olyannyira igaz ez, hogy az új kollekció megrendelésekor számos alapanyagot – többnyire a basic tónusokat – öltönyként és zakóként egyaránt meg lehetett rendelni. Szezonokon átívelően voltam tanúja annak, hogy a változatosságot egyértelműen a kiegészítő ruhadarabok kreatív kombinációja jelentette. A formális viseletet a mindennapokban magára öltő férfi ingeivel, nyakkendőivel, díszzsebkendőkkel tudta kommunikálni, hogy egy-egy szituáció más, mint a többi. Így évek óta velünk vannak a harsányabb ingek, a határozott, sokszor „üvöltős” díszek, sokgombos, magasított gallérok, eltérő színű mandzsetták. Midezektől függetlenül egyik-másik elegáns rendezvény dress code meghatározás nélkül is az egységesen kék zakósok gyülekezetévé vált.

Párhuzamosan a fentebb vázolt folyamatokkal érzékelhető az is, hogy a casual viselet egyre elfogadottabb. Ez a fajta öltözködés komoly szerepet szán a zakónak, mint a formális öltözködésre még haloványan emlékeztető ruhadarabnak. Talán ez a megnövekedett hangsúly, valamint az ezzel együtt felszínre törő változtatási igény hívta életre a karakteres zakót.

Korábban már beszéltünk arról mi is, hogy végigsöpört a divat műértőbb felén az úgynevezett ’Gatsby style’. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a forgószél mintegy hordalékként újfent itt hagyta nekünk a dandyt. A kártyákat jól összekeverték, és a friss leosztásnál határozottan látszik, fordul a kocka. Soha ennyi kockás (értsd rácsos), tűpettyes, halszálkás, melanzsos zakót nem láttam még image fotókon és a kollekciókban! Sőt, ha ez nem volna éppen elég egy dinamikus váltáshoz, még a színek is kilépnek a kockázatot kerülni akaró kategóriákból. Ne csodálkozzunk azon, ha ősszel a budapesti utcákon is mind gyakrabban futunk majd össze egy-egy zöld-, barna-, rozsdavörös-, sárga-, vagy akár lazacszínű felsővel.

Tudom jól, hogy a hazai közeg jelentős része nem annyira kísérletező alkat, és ha teheti, inkább a „Jolly Joker” darabokra koncentrál. Megértem őket, és nekik üzenem: ez a trend olyan intenzitással tör elő, hogy bátran belenyúlhatnak még a kevésbé merész férfitársaim is. Mindenkinek üzenem: nyugi, ez a hangulat egy darabig velünk marad!

Kun Gergely

1 Tovább

A hamis Giorgio Armani

A világ méltán és joggal ünnepelte Giorgio Armani 80. születésnapját és a márka 40. évfordulóját. A divat ikonikus alakjáról méltó módon emlékeztek meg tisztelői, irigyei nem csak olasz honban, de az egész világon. Az biztos, hogy kevés olyan márka van ma a bolygón, amelyik ilyen hosszú idő óta, folyamatosan megújulva volt képes köztudatban maradni az imázs romlása nélkül.

Giorgio Armani

Nem kis dolog, hogy a trendek állandó változásában fürdő olaszok is "Re Giorgio"-nak, azaz György királynak titulálják a divatpápát. Kultikus filmek jeleneteiben, díjátadókon mozisztárok, gigaberuházások top üzletemberei, trendszetter dívák teszik nap mint nap láthatóvá a mester munkáit.

C. Ronaldo Armaniban

Mindezek után jogos a kérdés, hogy mi miért nem a születésnapon emlékeztünk meg? Egyrészről a feltétlen tisztelethez és az életpálya maximális elismeréséhez részünkről sem fér kétség, de a Gardrób nem kívánta gyarapítani a sablon megemlékezők sorát, illetve mi másra kívánjuk felhívni a figyelmet, ezért megvártuk, míg elül a hódolók zajongása és véget ér a svédasztal zabrálása. Mi a márkához szorosan kötődő, nem túl dicsőséges jelenségről szeretnénk kicsit beszélni.

A hazai fashion világ rögvalósága megköveteli, hogy megemlékezzünk a hamis Giorgio Armani termékek életútjáról is.

Arról nincsenek pontos feljegyzések, hogy a márka mikor keltette fel az erre szakosodott kínai és/vagy török, bangladesi, vietnami, pakisztáni (nem kívánt náció törlendő) szakemberek érdeklődését, és mikor született döntés arról, hogy saját módszereiket követve a széles publikum számára tegyék elérhetővé a luxusmárka termékeit.

Hamis Armani

Maga a dátum tulajdonképpen nem is érdekes, a lényeg, hogy a magyar emberek - pár műértőt leszámítva - nagyjából a hamisítványok útján értesültek először a divatházról. Re Giorgio álmában sem gondolta volna, hogy brandje robbanásszerű bevezetését Magyarországon élelmes ázsiai szakembereknek köszönheti majd. De ne szaladjunk ennyire előre, hisz a világ hamisítóinak célországai közt kis hazánk vásárlóerejét tekintve a futottak még kategóriában kullog...

Szóval kezdetben vala a koppintás, amelynek lényege, hogy olyan valamik készülnek az eredeti márka mennyiségének többszörösére rúgó tételben, amelyek a márkatermékre megszólalásig hasonlítanak és persze az eredeti ár töredékéért. Ezt követte a hamisítás evolúciójának újabb állomása: amikor már halovány törekvéseket sem lehet felfedezni az eredeti termék lemásolására: gyártanak, ami jön, rányomják a logót, meg bevarrják a címkét, oszt jónapot kívánok.

Egyedi elgondolású hamisítvány

A kamu termékek létrehozásának csúcsát valószínűleg az az állomás jelenti, amikor már kvázi divatkreátorokká avanzsálódnak a koppintók, és a márka aktuális koncepciójától meredeken eltérő termékeket dobnak piacra, természetesen önmaguk legnagyobb megelégedésére. Gondolom, mindenkinek megvan az a kultikussá vált kusturicai jelenet, amikor a Macskajaj című filmben a két délszláv, roma szeszhamisító egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ő copy whiskey-jük jobb, mint az eredeti scotch!

"This is the beginning of a beautiful friendship!"

Ahhoz, hogy kiváló magyar celebek a Blikk, a Bors, vagy valami hasonló nagyformátumú bulvárlap hasábjain, természetesen az említett orgánumok pénzén nyaralgatva, a fotókon döbbenetes betűméretű Armani (Ferré, Versace, Cavalli stb.) pólóban feszítsenek, elévülhetetlen érdemei vannak a hamisítóknak, továbbá a piacot tökéletesen lefedni képes disztribúciós hálózatnak.

Hamis Armani napszemüvegek

Nehogy azt gondolja bárki, hogy a Kőbányai úti piac kifüstölésével gátat vethet bárki a gagyi terjedésének kis hazánkban! Reebok sporttáskás (természetesen hamis) sales managerek hada járja az irodaházakat, turkálóvá züllesztve egy-egy jó nevű multicég tárgyalóját arra a pár órára, míg az ott dolgozó siserehad lecsap a cuccra, mint gyöngytyúk a zöld takonyra.

Józsefvárosi Piac

Tudom, tudom, amíg lószar van, veréb is van, de elfogadhatatlan számomra az a magyarázat, hogy az eredetire nincsen pénze valakinek. Ez esetben ne vegye! Ilyen egyszerű! Számtalan jó minőségű, a világmárkákhoz képest no name brand található a piacon mindenki pénztárcájával arányban.

A fentebb említett úgynevezett sztárok felelőssége a jelenség táplálásában éppen ezért elképesztően nagy. Innen üzenem: tudjuk nagyon jól, hogy az eredeti kollekciókban sosem szerepelt cuccokban feszítetek, szánalmasak vagytok!

Kun Gergely

0 Tovább

A selfie, a Puzsér meg a bamba tyúk

„Az emberiség haláltánca, vagy múló őrület?” - merült fel a napokban a kérdés a ’selfie’-vel kapcsolatban az egyik online portálon. Dacára annak, hogy maga a jelenség még alig múlt egy éves, a témának több önjelölt szakértője is adekvát magyarázatokkal szolgál.

Nem kisebb géniusz, mint az általam egyébként többnyire kedvelt Puzsér Róbert is véleményt formált, miszerint a selfie „sokkal kevesebb, mint a semmi. Kizárólag az önmutogatásról szól, minden teljesítmény és hozzáadott érték nélkül.”

Ezen az állásponton kimondottan csodálkozom. A selfie, azaz önmagunk fotózása különböző helyzetekben vagy tárgyakkal már régen sokkal több annál, mint üresfejű, felfújt mellű, csücsörítő plasztik robotok magán reklámhadjárata a globális prostitúciós piacon. A selfie már régen nem a sztárok remekül beállított, valószínűleg profi segítők által elkészített image fotóit majmoló, amatőr próbálkozás, ahol esetlen emberkék röhejes hátterek előtt pózolva csinálnak magukból ország-világ előtt bohócot.

Nem értem, hogyan ragadhatott le éppen Puzsér annál a sablonos kritikai ítéletnél, hogy a selfie teljesítmény nélküli. Pont ő, aki tudja jól, hogy a garázsban a haverokkal összedobott, majd a you tube-ra feltöltött videók teszik lehetővé manapság, hogy olyan előadók is a köztudatba kerüljenek, akiket nem szűrt át magán a kereskedelmi tévék kizárólag sablonos produkciókat megemészteni képes bélrendszere.

Nem tudom elfogadni ezt az érvrendszert, ami mellé persze nem nehéz csatolni néhány elcseszett kísérletet a közösségi oldalakról. Hogy aszongya: besétál a nagymama a képbe, a gyanútlan tesó épp a wc-n ül a háttérben, esetleg megszeppent csirkét tart a kézben az önfotó készítője…

Én és a tyúkom

Ki kukucskál a háttérben?

Ha majd egyszer nagy leszek...

Baromi gyenge érvnek tűnik, hogy magunkról a külvilág felé sugallt kép csalóka, hiszen ennyi nyaraló, bulizó, étteremben ücsörgő, új autóval repesztő, csajokkal/pasikkal feszítő, gyermekeivel, párjukkal idilli egységet alkotó emberke tán összesen sincs a bolygón!

Naná!?

Majd kiteszem magamról azt a képet, amin a büdös kölkökkel üvöltök, vagy azt, amikor otthon kinyúlt mackó alsóban, szétaludt fejjel tévét bámulok, esetleg unalmas emberek közt, zombi arccal vicsorgok? Akinek egy kis esze van, az képes a helyén kezelni ezeket a felvételeket, nem fogja azt gondolni, hogy a posztolóknak merő heppiség az élete.

Lehetetlennek tartom, hogy Puzsér figyelmét elkerülte az a rengeteg, instagrammon ezrek által követett divat trendszetter, akik selfieikben folyamatosan megosztják a világgal az általuk harmonikusnak tartott öltözködési verziókat, ezzel mintegy segítséget nyújtva mindazoknak, akik ezt fontosnak tartják.

Mint látjuk, nem Hajdú Peti új farmerjáról beszélek, nem is Zimány Linda fürdőrucijáról vagy hasonlókról, hanem olyan emberek posztjairól, akik hosszú ideje sikeresen foglalkoznak ezzel a témával, és a ’selfie’ egy fantasztikus új felület lett a számukra, hogy üzeneteiket szétküldjék a világba.

Valóban nem lenne mindezek mögött teljesítmény? Próbálja meg bárki nap, mint nap összeállítani azt a két-három szettet, ami útmutatást adhat, hogyan öltözzünk fel állásinterjúhoz, ünnepi alkalmakhoz, munkához, esti bulihoz, egy kellemes ebédhez, sétához a párunkkal, vagy bármi máshoz.

És jelentem a selfie evolúciója még biztosan nem ért véget! Akkor sem, ha a magyar szakértők ezt úgy gondolják. Sőt, akkor biztosan nem! Úgy gondolni ettől még persze lehet és szabad…

Kun Gergely

2 Tovább

A világ első focimeccsének igaz története

Sokan nem tudják, de egy angliai kisvárosban valamikor az 1800-as évek végén 90 perc leforgása alatt sok dolog megváltozott, amiket napjainkban már evidensnek tekintünk. Történész berkekben máig folynak még viták az ügyben arról, hogy a Westendshire vagy a Southcastle tűzoltói csaptak-e össze a northminsteri pincérek csapatával, de hogy a világ bő másfél óra elteltével nem volt többé már ugyanaz, abban mindenki egyetért!

A világ első focimeccse

Vegyük csak sorra az eseményeket!

A játékvezető üvöltését követően (ugyanis akkor még nem volt síp) elég volt két percnek eltelnie ahhoz, hogy John Smith, westendshire-i (vagy southcastle-i) csapos legkisebb leánykája legott szerelembe essék a Northminster snájdig csatárával. Újabb négy percen belül a kis Cathy már abban is biztos volt, hogy nem akar ő - apja szóhasználatával élve - "tűzoltófeleség" lenni, dacára a kiszámítható, ám tisztesen középszerű életet biztosító állami alkalmazotti fizetésnek.

Focistafeleségek

A kis Cathy kortársaival ellentétben karcsú volt és bögyös, továbbá egy, az 1820-as években lejátszódott norvég betörésnek, valamint dédanyja csapodár természetének köszönhetően tejfelszőke hajú is. Szóval ezt a kis Cathyt abban a bizonyos első 4 percben csúf barátnéja felvilágosította, hogy a csatárok a pincéri fizetésen túl meccsenként 10-20 ezüst penny-t is kapnak. Nem volt túl nagy pénz ez akkoriban sem, de ahhoz mindenesetre kellőképpen csábító, hogy egy 16 éves westendshire-i (vagy southcastle-i) leányka fejében megszülessen az addig ismeretlen fogalom: a focistafeleség.

A szó pedig a mai napig nem bővült érdemi jelentéssel. Azóta is a döbbenetszőke, agyhalott, karcsú, de bögyös, gátlásokat nem ismerő nőstényt értjük a fogalom alatt. Ma csupán annyi változott, hogy a szilikon felhasználásának ötletes elterjedése több nő számára tette hozzáférhetővé a focistafeleség karriert, illetve az úgynevezett seggszáj (latin neve: anus mouthus) tudott még érdemben hozzátenni már a kezdetekben tűpontosan körülhatárolt paraméterekhez.

Robbenrepülő

De lapozzunk tovább világ első focimeccsének krónikájában. A 30. perc derekán, ez biztos, mert a bíró kezdő üvöltését követően a westendshire-i (vagy southcastle-i) templomtorony órája éppen kettőt ütött, amikor is Michael Bobben a büntetőterületen belül egy hatalmas műesést mutatott be. Az ifjú Mike nem véletlenül volt a megtévesztés és a színjáték mestere, hiszen szabadidejében a northminsteri Vándor Tűz- és Kardnyelők Csimbummcirkuszának drámai színészeként is koptatta a világot jelentő deszkákat. A későbbi krónikák pontos dátumot nem említenek, de az biztos, hogy a Bobben família az apa folyamatos színészkedései miatt egyszer menekülni kényszerült a feldühödött szurkolók haragja elől, és úgy tudni, meg sem álltak Hollandiáig. Az új hazában a család biztonsága érdekében hírhedt Bobben nevet rögvest a sokkal inkább németalföldi ízű Robbenre változtatta. A családfő azonban nem tudott leszokni a bírók megtévesztésére alkalmas színészkedésről, így az angliainál békésebb környékbeliek viccesen csak 'robbenezők'nek gúnyolták a magukat unos untalan feldobáló labdarúgókat.

A mutatványos család egyik tagja

Hihetetlen, de mégis igaz, hogy még mindig ugyanezen a meccsen szintén történt egy világraszóló esemény. Röviddel azután, hogy a fiúk 5:0-ás hazai vezetés, valamint a bíró üvöltését követően szünetre vonultak, a mindig harsány Jonathan Tricky azzal a bátor, egyúttal borgőzben fogant felvetéssel fordult szurkoló társai felé, hogy a második félidő hatalmas vendég feltámadást hoz majd, olyannyira, hogy a végén ők örülhetnek a végső győzelemnek is.

Johathan Tricky okoskodását szinte mindig általános kacaj fogadta, és így volt ez most is. Hiszen ehhez a csodához úgy kellett volna a fonnyadt northminsterieknek legalább 6 gólt bevarrni a hazaiak hálójába, hogy eközben egyet sem kapnak. Lássuk be, nem sokan adtak volna ekkor egy lyukas ezüst sterlinget sem a tippre.

A fogatlan Jonathan azonban nem volt annyira szénhülye, mint amilyennek sokan gondolták. Bátran feltett egy egész fontot tíz barátja minden egyes fontja ellenében, állítva, mire a bíró hármat üvölt, a vendégek örülhetnek a győzelemnek. Tudta ugyanis a ravasz ördög, hogy a Westendshire (vagy Northcastle) aranylábú csatárának van egy hozzá megszólalásig hasonlatos ikertestvére, ki egypetéjű rokonával ellentétben maximum vérhólyagot tudott rúgni egy labdára. Jonathannek nem volt más dolga, minthogy a gólvágót 5 font ellenében lecsalja a pályáról a második félidőre, így fogadási nyeresége még költségekkel együtt is tetemes maradhat. Az ikrek csereberéjéről, azaz összekeveréséről, valamint a tippelésből villanásszerűen levezette és megalkotta a napjainkban is ismert tippmix szót.

Mikor ezeket a sorokat írom, nyitva áll még a kérdés, hogy a 2014-es Brazil Világbajnokságot a házigazdák nyerik-e, esetleg a németek, vagy akár a fentebb is említett Robben család leszármazottai. Az is lehet, hogy meglepetés csapatnak adja majd át a kupát a szövetség elnöke, aki Jonathan Tricky méltó utóda lehetne. Ez azonban mind lényegtelen, hiszen a labda kerek, a fű zöld, a pitschäk meg imádják a focistákat!

Kun Gergely

0 Tovább

Cotton eye Joe

Ki tudja, hány bejegyzéssel korábban már ígéretet tettem arra, hogy megosztom tapasztalataimat, hol és mibe bújik az amerikai átlagpolgár. Akkor az első tengerentúli sokk keményen eltérített a kezdeti szándékomtól, és az írásban a divat helyett a test-, valamint a táplálkozáskultúrát vizsgáltam meg jobban. Azonban nem kívánok Schobert Norbi babérjaira törni, így visszakanyarodok az eredeti koncepciómhoz, a ruhához. Egy írás erejéig megnéztük, hol szerzi be áhított rongyait a gazdag, los angelesi elit, ennek kapcsán virtuális sétát tettünk a Rodeo Driveon, Vladimir Putin, Robert de Niro, és nem utolsó sorban Vajna Timi kedvelt bevásárló utcájában.

A nagyjából 300 millió amerikaiból úgy uszkve 270 milliót nemes egyszerűséggel csak 'red neck'-nek csúfol a kasztjegyei alapján sokkal inkább egy globális upper class stílusú Földlakóhoz hasonlító másik 30 millió amerikai. Az őszinte, szívből jövő embertársi lenézést az sem zavarja meg, hogy a megvetett 270 millió munkája nélkül a jómódú réteg - szó szerint - még szarni se tudna, az evésről, tankolásról meg sok egyebekről nem is beszélve. Na, de mindegy is.

Szóval ez a fajta emberke, aki életvitelénél fogva olyan alkattal rendelkezik (brutális túlsúly), ami lehetetlenné teszi számára az olcsó, amerikai brandek, mint az Abercrombie, a Hollister, a Polo Sport viselését, illetve pénztárcája okán még csak nem is álmodhat a Beverly Hills környéki butikokról, leginkább a Marshall, vagy a jónevű Dress for less áruházláncokban keresgélhet.

Azok, akik még nem jártak az államokban, a könnyebb megértésért képzeljenek el egy Auchan, vagy Tesco méretű hipermarketet, ahol végeláthatatlan sorokban lógnak mindenféle ruhák, kiegészítők, bőröndök, napszemüvegek, akármik. A termékek elhelyezésére körülbelül akkora gondot fordítanak, mint egy salgótarjáni bálabontó turiban, a vevők pedig a nagybani zöldségpiac hatalmas kosaraira emlékeztető kocsikkal szlalomoznak a cuccok között. Nesze neked butikfeeling!

A hely abszolút önkiszolgáló, eladót alig látni, ha mégis, hát abban sincs túl sok köszönet. Információszolgáltatási képességük kimerül az "I call the manager for you!" mantrázásában, majd az extázis pillanatában egy pusztító rohanás következik, melynek során előkerül az egyetlen nem agyhalott humanoid, vélhetően a zombisereg kapitánya, A MENEDZSER...

Tőle se várjunk azonban túl sokat! Az egyikük például 20 percet vett el az életemből azzal, hogy elkezdett kitöltetni velem egy kizárólag amerikaik számára elérhető (helyi TB szám kell hozzá!!!!) kártyára jogosító űrlapot, hogy egy GUESS cipőn még 4 és fél dollárt nyerjek.... Igen, ezek tényleg ennyire homályok, de legalább kedvesen hülyék.

Félreértés ne essék, nem akarom az áruházláncok koncepcióját szapulni, csak jómagam őszintén hiszek a hozzáértő személyzet segítő asszisztálásában. Tudom jól, hogy a Marshallba betérő amerikai vásárló képzeletbeli motivációs listájának élén az olcsó szó áll, és sokadrangú, vagy egyáltalán nem kérdés számára a jól felépített szett. Ezt a fogyasztói szemléletet erősen támogatja, hogy házon belül hosszú métereket kell gyalogolni egy-egy tükörért, s a vásárlók sportolási szokásait figyelembe véve nem igazán hiszem, hogy a termékek ilyen sétákat követően kerülnének a kosárba.

A végeredmény persze ennek megfelelően inkább a "tökmindegy, hogy mi van rajtam, csak takarjon" koncepció mentén szóródik, bár sietnék hozzátenni azt is, hogy a hozott alapanyagot tekintetbe véve komoly kihívás lenne embert faragni a törzsközönség jelentős részéből.

Az utcán szembe jövő amerikai polgárok túlnyomó hányada fentiek ismeretében elképesztően slamposan, igénytelenül, jellegtelenül, saját alkatát abszolút figyelmen kívül hagyva öltözik, ezzel mintegy kimerítve a vizuális pusztítás fogalmát.

De lehet, hogy pont ezért ment Herczeg Zoli a világnak erre a tájékára!?

Ha igen, Zoli, lesz bőven dolgod arrafelé!

Kun Gergely

6 Tovább

Ramos szakálla és a közvetítő butasága

Az egy dolog, hogy a címvédő, személyes nagy kedvencem, a latinos tiki-taka európai képviselője önmagához képest szégyenletesen gyorsan esett ki a küzdelmekből, de hogy lépten nyomon még be is szólnak nékik az avatatlan prókátorok, az már kicsit soknak tűnik. A fikázók táborához csatlakozott tegnap a magyar szpíker, s mintha nem volna elég az, hogy a chilik biggyedtre csípték a spanyol ajkakat, a magyar kommentátor is rúgott párat a királyi tizenegybe.

Szeretem a focit, jó darabig magam is műveltem a játékot, azt hiszem, képes vagyok értelmezni a pályán történteket. Éppen ezért már jó ideje nem nézem a magyar nyüglődést, de már ennél is régebb óta szokásom lehalkítani a készüléket. Talán Palik Lacika óta jobban teszi a polgár, ha csendben szemléli az eseményeket, bár ő még vitt némi megmosolyogtató nagyképűséget a műsorba, a mostaniak azonban, apááááám....

Legyen elég annyi, hogy véleményem szerint sokat tesz hozzá a honi futbal máig tartó zuhanásához a tévé előtt ülőket teljesen hülyének néző közvetítési szemlélet, miszerint álommeccsekként képesek értelmezni egy-egy Taktaharkány-Szirmabesenyő derbit. Na jó, rendben van, nem az első eset, hogy itthon hozzá nem értőre bíznak egynémely területet. Nagymellű, szénostoba szőkéknél szokott ilyenkor felmerülni az adekvát kérdés, "vajh' ezt ki k..ja, hogy itt lehet?!"

Az, hogy felkészületlenségük ellenére foci ügyben megszólalnak a közvetítők, betudható munkahelyi kötelességnek, mintegy ártalomnak.

A sportolók átlagon felüli babonás dolgai magára valamicskét is adó sportrajongó számára nem kimondottan váratlan jelenség. Akad köztük olyan, aki a pályára lépést megelőzően hosszú percekig tartó, komplex rituálét mutat be, melyben kellemesen keverednek az afrikai, törzsi elemek a katolikus liturgiával. Nem ritka, hogy a labdarúgók nem hétköznapi hajviseletükkel jelzik a külvilág számára elszántságukat. Furcsa, hogy éppen egy műsorvezető ne tudná, hogy a számtalan babonák közül az egyik legelterjedtebb a szakáll érinthetetlensége a versenysorozat végéig, hovatovább oly annyira, hogy ezek a trendek imitt-amott már hölgyeknél is felbukkannak...

A mediterrán néplelket ismerve azonban mást sejtek Sergio Ramos arcszőrzete hátterében. Korábban a Gardrob is említést tett arról, hogy a kifutók világában már egy ideje megjelentek a ladyboy jellegű fiúcskák mellett a karakteres arcszőrzettel rendelkező férfi manökenek. Szinte száz százalékra veszem, hogy a trendek követése vezette a kiváló hátvédet legfrissebb megjelenése irányába.

Nem hiszem, hogy az újdonság erejével hatna a felismerés, miszerint a modern kori gladiátorok nem csupán a pályán, és nem kizárólag a sportteljesítményük által válnak rajongott stílusikonokká. A szituáció nyilván nem tegnapi eredetű.

Ki ne emlékezne még a nagypofájú John McEnroe legendás hajpántjaira, vagy akár a szintén a teniszből érkezett Björn Borg táskákra, de ne feledjük a világszerte ipari méretekben hamisított krokodilos brandet, a Lacoste-ot. Egy egész generáció nőtt fel már lassan úgy, hogy nem is tudja, David Beckham focista volt-e, vagy egy alsógatya manöken? A Dolce & Gabbana cuccok is jobban fogynak, mióta a piperkőcségéről (is) méltán híres Christiano Ronaldo testével promózzák a márkát.

Szóval, tisztelt műsorvezető úr, Ramos egy ilyen trendy/babonás srác, akinek játékában én még egészen a döntőig gyönyörködtem volna.

Kun Gergely

1 Tovább

Sült paraszt vagy buzi-e vagy?

Évről évre visszatérő vita lángolt fel ismét a kis, magyar rögvalóságban: hogy akkor mostan a rövid, vagy a hosszú jó-e? Facebook oldalunkon, annak ellenére, hogy leginkább férfiakhoz szólunk, a hölgyek is erősen hallatták a hangjukat. Végül is mégiscsak ők azok, akik nap mint nap látják a jelenséget…

Elhangzottak érvek pro és kontra, de a Loft Outlet a Gardróbbal karöltve nem tehet mást, minthogy a „hosszú pártiak” táborához csatlakozik. Mielőtt bárki szexista módon a méret a lényegre gondolva átirányítana minket Kelemen Annácskához, a téma igazi szakértőjéhez, elárulom, hogy a vita a hosszú ujjú versus rövid ujjú ing viseléséről pattant ki.

A hozzászólók három nagy táborba tömörültek.

1. Nem meglepő módon a rövid ujjú inget pártolók között nagy számban jelentek meg a kényelmet mindenáron előnyben részesítő fotelsportolók, valamint a testépítést a testzsírszázalék növelésével összekeverő, idomtalan formájú, magukkal egyébiránt roppant mód elégedett réti gyúrósok.

Réti gyúrós

Nem tagadom, ha módom van rá, odapislantok a kommentelők képeire, hogy mégis kik is lehetnek azok a megmondó emberkék, akik minden ellenvéleményt elsöprő lendülettel állnak a rövid ujjú verzió létjogosultsága mellé. Karakteres előítéletem ilyenkor csak a legritkább esetben csal. Az öltözködést a „valami rongy legyen rajtunk, osztjónapot!” szellemében kezelő delikvensek a fantázia teljes hiányát feltételező ötlettelenséggel képesek ruházkodni. Többüknél megtalálható a leggyilkosabb szett: a szandál/zokni kombó, de mindenkinél kivétel nélkül felfedezhetők a 10-15 fős beduin sátrak méretét megszégyenítő bőségű nadrágok, dzsekik, susogós melegítők…

2. A középmezőnyben helyezkednek el a kérdést nem emocionális, hanem értelmi alapon megközelítők. Érvelésük fókuszában legtöbbször az áll, hogy igen, értik ők, hogy nem nyerő rövid ujjú inget hordania a magára valamicskét is adó úriembernek, kivéve, ha ez a ruhadarab hawaii mintás, és viselője éppen ezerszínű koktélokkal lazítja magát iszap részeggé valami trópusi szigeten. Én erről azt gondolom, hogy már csak azért sem biztos, hogy fel kéne áldoznunk a megjelenésünket a praktikum oltárán, mivel hosszú, ruhás pályafutásom során még egyetlen egy légkondicionált rövid ujjú inggel sem találkoztam, és az ösztönöm azt súgja, nem is fogok.

Ha már izzadunk, izzadjunk elegánsan! Jómagam is a probléma szenvedő alanya vagyok. Javaslatom az lenne a hozzám hasonló ügyfeleknek, hogy vagy viseljenek a meleg beköszöntével minél világosabb, vagy minél sötétebb (igen jól olvastad!!!) tónusú inget, ugyanis ezeken látszanak meg legkevésbé az izzadás kellemetlen kísérőjelenségei, mint például hónaljtájéki „pisztolytáska”.

3. A szívemnek leginkább tetsző kommentelő csapat tagjai nyilvánvalóan az elvetemült, designbolond, fashioniszta yuppie kategóriába tartoznak. Ők a rövid ujjú inget pártolók vehemenciájának többszörösével állnak ki ügyük mellett, sokszor egymást vérig sértő, személyeskedésbe torkolló vitákat kell ilyenkor emberi mederbe visszaterelni.

A feltűrt ingujjpárti hölgyek egyenesen válóokként említik a rövid ujjú ing felbukkanását partnerük gardróbjában, de a fiúk sem bánnak kesztyűs kézzel az ellentábor tagjaival, vidáman sültparasztoznak és ekézik a rövid ujjasok ruháztát.

Ezt a fajta arroganciát a Gardrób természetesen nem vallhatja magáénak, hiszen a blog éppen azzal a céllal jött létre, hogy öltözködési tanácsokkal lássa el a hozzánk forduló bizonytalanokat. Sem mi, sem mások nem engedhetik meg maguknak e tárgykörben az öncélú piszkálódást.

Más kérdés persze, hogy amikor előkerülnek bizonyos hozzászólók részéről a primitív, sablonos „érvek”, miszerint a feltűrt hosszú ujjú férfiatlan (mer 100 kiló alatt nincsen férfi…), vagy újra szól a jó öreg buzizós sláger, akkor nem kell meglepődni, ha indulatosabb válasz érkezik.

Mindezek után emberek mindenki nyugodjan le, az ingujjat kéretik széppen feltűrni!!! És kezdődjék a nyár!

Kun Gergely

 

8 Tovább

Palácsik Timi, keep out! Vajna Timi, welcome!

Említettem egy korábbi bejegyzésben, hogy visszatérünk még a divat amerikai Mekkájához, a Los Angeles-i Rodeo Drivehoz. A számomra egyébiránt kifejezetten csalódást okozó városban van egy utca, jobban mondva pár utcácska, ahol a magamfajta yuppie majom hosszasan képes legeltetni a szemeit.

A mindenből a legjobbat, legnagyobbat, de legalábbis a legdrágábbat felmutatni akaró kontinensnyi állam a divat világában sem hazudtolta meg önmagát. Magukra valamit is adó olasz, francia márkák egymás hegyén-hátán talán sehol máshol nem jelennek meg ilyen nagy számban, mint itt, az ikonikus Beverly Hillsen. A falatnyi butikokhoz szokott európai szem számára itt a divatház kifejezés valódi tartalmat nyer a nem ritkán egész blokknyi háztömböket elfoglaló márkaboltok láttán.

Donatella Versace se aprózta el a Pantheon méretű butikját

Donatella Versace se aprózta el a Pantheon méretű butikját

A divatHÁZ, az itt valóban egy háztömb!

A divatHÁZ, az itt valóban egy háztömb!

Tom Ford

A svájci Brequet a Rodeo Drive-on

A svájci Brequet a Rodeo Drive-on

A Loftban kicsit olcsóbban jutsz hozzá kedvenc Cavalli öltönyedihez

A Loftban kicsit olcsóbban jutsz hozzá kedvenc Cavalli öltönyedihez

A filmiparból vagy a start-up vállalatokból hiper gazdaggá vált Los Angeles-iek kényelmes, órás séta alkalmával tűpontos betekintést nyerhetnek a világban zajló aktuális ruházati trendekbe, a legújabb svájci óraművek kínálatába, az ékszer felhozatalba, a táskák választékába, a kiegészítőkről nem is beszélve.

Bugatti a Bijan butik tulajdonosának gyűjteményéből

Egy nem hétköznapi jelenség, egy nem akármilyen festésű Bugatti a Bijan butik tulajdonosának gyüjteményéből. Itt mindennapos látvány.

Californication

Californication

Sőt, a mindenhová autóval járó társadalomnak köszönhetően még a figyelmetlen szemlélő is lépten nyomon olyan autócsodákba botlik, melyekért még a legmenőbb szalonok is csak irigykedve ácsingóznak. Versace, Roberto Cavalli, Gucci, Hermes vagy a divatvilág egyik legfrissebb üdvöskéje, Tom Ford kirakatai egymást túllicitálni akaró, hivalkodó műremekek, melyek egyfelől hatásosan elijesztik a fonnyadtabb pénztárcájú bámészkodókat, másrészt önigazolást nyújtanak a tehetős vevők számára: 

Igen, megtehetem, megérdemlem, ebbe a klubba tartozom én is! Te pedig maradj csak tisztes távolban!

Akad olyan butik, ahol a büszkeségfalra kiakasztott portrék teszik még egyértelműbbé, mely kaszt tagjait várják szeretettel az ajtókon belül. A Rode Drive azon az izgalmas borotvaélen táncol, amikor már nagyon összemosódnak a határok a műértő szemek számára készülő, valódi minőség, és a tájékozatlan, harácsoló sznobizmus között.

Mrs Tímea Vajna

Mrs Tímea Vajna is welcome ;)

Putyin, Clinton és a többiek

Putyin, Clinton és a többiek

Klasszikus értelemben vett vásárlókkal, olyanokkal, akiket Milánóban, Párizsban, vagy éppen a divat hazai főutcáján, az Andrássyn láthatunk, nem találkozik a kíváncsiskodó turista. Ebből arra következtetek, hogy a potens bankkártyák tulajdonosai az áruházak privát "dressing room"-jaiban, személyes stylistjaik segítségével frissítik fel ruhatáraikat, a kiválasztott temérdek portékát pedig nagy valószínűséggel hazaszállíttatják. Nem igazán látni olyat, mint Európában, hogy a platinaszőke plasztikcicák hatalmas feliratokkal hivalkodó táskákkal grasszálnának a közeli kávézók irányába, hogy barátnőiknek mielőbb eldicsekedhessenek a legújabb szerzeményekkel. Az amerikai átlagpolgár érti is az üzenetet, s látványosan el is kerüli a környéket. Hogy ők hol vásárolnak, azt majd egy másik bejegyzésben részletesen kifejtem.

Addig csak annyit, hogy a Pretty woman c. nagysikerű hollywoodi / mi más? :) / mozi meghatározó jelenete, miszerint a hajtós kurvát nem szolgáljuk ki a Rodeo-n, de ugyanaz a hölgy coctail dressben már szívesen látott ügyfél, örökérvényű üzenete maradt a környéknek.

Bijan, a világ legdrágább butikja

Bijan, a világ legdrágább butikja

Kun Gergely

0 Tovább

Pintér Attilát az 1.a-ba!

Az értékesítés során, a vevőkkel beszélgetve nem egyszer hangzik el a számból az a mondat, hogy a jól megválasztott, elegáns ruházat a delikvenst "viselkedésre készteti". Ilyenkor elsősorban arra gondolok, hogy az öltöny csak és kizárólag olyan mozdulatokat tesz lehetővé viselője számára, amit ilyen szettekben okvetlenül végeznünk szükséges. Nem oda illő elvárásokat támasztani az elegáns ruhákkal szemben hiba, nem fogunk benne tornázni, futni, fára mászni stb., így erre nem is kell, hogy alkalmasak legyenek.

Van azonban a fenti állításomnak egy második, ámbár véletlenül sem másodlagos jelentéstartalma is. Ahogy az emberek bizonyos típusa képes felnőni a számára kihívásnak számító feladathoz, úgy veszem észre azt is, hogy a laza ruházatról hirtelenjében formálisra váltó delikvensek fellépése, viselkedése elegánsabbá, kimértebbé, udvariasabbá válik. Nem mindig van ez így, de sokszor tapasztalom.

Olvasom az origo.hu-n, hogy nemzeti tizenegyünk hadvezérét a labdarúgó szövetség kommunikációs továbbképzésre küldi. Történik mindez azt követően, hogy Pintér Attila úr, a labdarúgást kedvelő honi közönségnek csak Pinyő, immáron nem először viselkedett méltatlanul. Méltatlanul a pozíciójához, közszereplői státuszához, nem utolsó sorban emberi mivoltához.

Akik ismerik őt, még ha csak felületesen is, nem lehetnek túlzottan meglepve. Pintér úr már labdarúgóként sem tartozott az intellektuális attitűddel megáldottak szűkebb csoportjához. Mind nyelvezetében, mind játékstílusában sokkal inkább konvergált már akkor is egy magányos, alaszkai favágó világszemléletéhez.

Az ifjú Pintér Attila inkább favágó

Természetesen egy percig sem állítanám, hogy a melegítőt öltönyre cserélő ember legott egy angol klub lordjához kezd hasonlítani, és elfogadom, hogy a pálya szélén álldogáló kapitányokból is elsősorban a szakmai tudásuk farag elismert menedzsert. Mégis kellemesebb nekem azt hinnem, hogy például Guardiola felkészültsége és eleganciája valamiért együtt járnak.

Tudom, hogy a labdarúgáshoz mindenki ért, így nyilván én is, ennek ellenére nem kívánnék olyan fejtegetésekbe mélyebben belemenni, hogy kinek, mikor, és legfőképp miért villant be a kapitányi poszton Pinyő neve.

Pintér Attila, a visszafogott

A honi foci kikoptathatatlan hiénáin túl abban már régóta csupán kevesek képesek hinni, hogy a magyar labdarúgó bajnokság megnyerése tényleges szakmai munkán alapul, és nem például azon, hogy egynémely klub kap-e fizetést, tippmixezik-e, érkezik, illetve távozik-e elmeroggyant mecénás, aki fantáziát lát, majd csalódik. Csak azért, mert Pinyőnk egyszer véletlenül behúzta a bajnokit a Győrrel, ne adjon ez okot túlzott optimizmusra.

Pintér Attila gondolkodik

A kapitány, aki eldöntötte, hogy Taktaharkány, valamint Mezőkövesd színvonalán edződött játékosokra építi csapatát. A vezér, aki sértődésből mellőzi a német bajnokságban hosszú ideje remekül teljesítő játékost, hogy majd lehessen csodálkozni nemzetközibe', vajon a labda miért nem pattan el az ellenféltől, miért is tudnak még a 90. percben is futni, miért is passzolnak pontosan, meg úgy általában miért is csinálják jobban mindazt, amitől ez a játék töretlenül a világ legnépszerűbbike. 

Szóval ezt az urat külditek ti továbbképzésre, ahelyett, hogy végérvényesen nyugdíjaznátok?! Tényleg van ember, aki elhiszi, hogy Pintér Attilát már csupán ez a tréning választja el attól, amit a világ labdarúgása szakmai vezetőnek hív?!

Javaslom, kezdjétek el az alapoktól, és írassátok be Pinyőt az "első a"-ba!

Kun Gergely

1 Tovább

Sebestény Balázsról álmodik a stylist

Csattanós választ adott az őt már temetni kívánó kritikus hiénáknak, továbbá a tarkójában lihegő kárörvendő utódjelölteknek Sebestyén Balázs az Rtl Klubon látható legújabb műsorával.

Sebestyén Balázs

Korábban mi is foglalkoztunk ezeken a hasábokon a Wunderschön & Szuperszexi című produkcióval, amely egy gyenge kezdést követően értetlenül álló médiatrollok hálójában kötött ki, majd villámgyorsan lekerült a képernyőről. A Gardrob nem állt be a műsorvezető vérét szomjazó közönség soraiba, akkor arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a rapid bukás oka sokkal inkább a túlságosan előremutató, a hétköznapi megszokott sivárságtól ellépő stílusban keresendő, továbbá az értetlen közönségben, amely legott bakóért kiáltott. A hitehagyott, érdemi kísérletezésre nem vállalkozó RTL vezetőség pedig LNgedte a műsort...

Sebestyén Balázs - 4n4ln

Azt hiszem, nem vagyok túl nagy hazardőr, ha kijelentem, hogy a 4n4ln című családi játszma komoly karriert fog befutni a magyar nappalikban. A feltételek adottak, kellemes hangulatú, színes kulisszák, frappánsan riposztozó műsorvezető (Balázs talán ebben a műsorban veheti legnagyobb hasznát a tini balhé show-s múltjának), kezdetben hazai celebek, akik miatt akkor is oda kapcsolnánk, ha csak a fogmosásukat közvetítené a színes TV, majd őket szépen lassan leváltó, hús-vér, harsány plebsz.

A produkciónak nem volna elegáns felróni, hogy nem tör az évtizedeken át jellemző intellektuális kvízműsorok babérjaira, és nem próbál Egri János-i, vagy Vágó István-i magasságokba jutni a kérdések színvonalával. Erre ma már egyfelől nincsen igény, másrészt hallgathatnánk az értetlen játékosok tanácstalan hümmögését válaszok helyett. Tehát a stáb nagyon jól tette, hogy a lécet lent hagyta a szex, a megcsalás, a félműveltség, továbbá az ál-lexikális tudás hétköznapi szintjén. Így csillogva brillirozhat az átlagos Kovács-család abban a hiszemben, hogy sorsukat a valódi tudás döntötte el.

A műsor egyértelműen szerethető (kölkeim például nézik), populáris, ha jól olvasom, az elvárt nézettséget is hozza. Számomra azonban azért kedves, mert Sebestyén Balázs megjelenése pontosan azt a stílust mutatja be, amelyet oly sokszor hiányolok a magyar képernyőkről.

Sebestyén Balázs - 4n4ln

Kezdjük mindjárt azzal, hogy Balázs a 40-hez közeledve is megőrizte fiatalos karakterét, nem eresztett apuka pocakot, nincs tokája, egyszóval öltöztethető sziluett. A laikus elképzelni sem tudja, hogy ez mennyire megkönnyíti a stylistok dolgát. A könnyed, viccelődős, bratyizós hangulat ellenére sem érezték úgy a gyártók, hogy a műsorvezetőt "játszóruhában" küldik csatába.

Sebestyén Balázs - 4n4ln

Abszolút az érzékelhető, hogy nem szeretnék elkoptatni, sokkal inkább tiszteletben tartják a show arcát, és ennek megfelelően zakó/ing kombinációkat alkalmaznak, a felsőhöz illeszkedő, akár merész színű nadrágokkal, alkalmanként nyakkendővel is lezárva a szetteket. Szerencsére szóba se jöhetnek a korábbi műsorokból ismert, a brandet hatalmas feliratokkal hirdető, egyébként jellegtelen pólók, és a magyar férfi Jolly Joker kísérője a f-a-r-m-e-r...

Olaszországban nevezzük úgy, hogy a "kinti Balázs" egy hasonló műsorban egyik este felvesz egy karakteres ruhadarabot, akkor másnap a ruhaüzletekben az adott darabok iránt ugrásszerűen megnövekszik az érdeklődés. Tudom, ettől még messze vagyunk, de Sebestyén Balázzsal jó lóra tesznek a brandépítők.

Kun Gergely

0 Tovább

Magyar csodafegyver Conchita Wurst ellen

A harcias slepp hangulat oly' jól összejött, hogy a klip forgatása során nem is érte inzultus a művész urat, ami egyébként, valljuk be, megmagyarázhatatlan. Nincs az a derűs hangulatú, irgalmas szamaritánus, aki ne rúgta volna bele a Balcsiba ezt az állatot a negyedik akkord tájékán...

Ezek a fránya sógorok már megint jól beelőztek minket... Na mindegy, csúnya dolog irigykedni, sokkal inkább dolgoznunk kell azon, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő! Magyarország jobban teljesít! Mert miről is van szó itten? Hofi szavaival élve, "ide minden folyton csak begyűrűzik", aztán, és ezt már én teszem hozzá, sajnos itt is ragad.

V Zolika és a lángosch

Képtelenek vagyunk észrevenni a trendfordulókat! Elrobog mellettünk Európa jobbik (már megint a Jobbik!!!) fele! Csakis emiatt a szemellenzős bezárkózás miatt történhetett meg velünk az a világraszóló blama, hogy mi még mindig egy remek hanggal megáldott, a színpadon kiválóan mozgó, jóképű popsztáralkatot küldünk egy DALVERSENYRE!!!! Há' nooooooommmáááálisss eeeeez???!!!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, drága Philip!

Be kell vallanom, hogy szokás szerint nem magamtól jöttem rá, hanem egy ismerősöm nyitotta fel a szemem arra, kit indítsunk jövőre az Eurovíziós Dalfesztiválon, hogy nagy magabiztossággal csaphassuk szájon a mostanság még oly büszke osztrák néplelket!

Csak és kizárólag a hazai popszakma becsontosodott ítészeinek trendeket követni képtelen mentalitása okán kerülhetett ki a látókörünkből V Zolika előadóművész és leporolásra váró munkássága. Barátom szerencsére volt olyan kedves és megajándékozott az énekes egyik videóklipjével, mely a Balaton címet viseli. Gyönyörködjünk:

A klip dramaturgiai felépítése a modern ghetto nigga' trendeket követi, és ezek a jellegzetességek a videó egészén átívelnek. Melyek is ezek a félreismerhetetlen kellékek? Verda, slepp, lóvé, csillogó smukk, kaja, pia. A pina egyelőre kimaradt, de a borítékolható siker után biztosan megjelenik az is, mégpedig az ide illeszkedő kátránysötét agyú, bleble szájú, rommá műtött, szopó aggregátor típusból. Zoltán egyelőre csak szimbolikusan jeleníti meg ezeket az elmaradhatatlan rap stílusjegyeket, de az értő szemlélőnél az üzenet így is befogadásra lel.

Az klipben szereplő, AUDI típusú gépjármű korából adódóan a trendi minősítésről már lecsúszott, a fancy veterán feelinghez pedig még nem elég öreg. A belső visszapillantó tükrön lelket megnyugtatóan fityeg egy közepes spanyol katolikus templom keresztkészlete, ami a kötelező biztosítás megkötését is teljesen feleslegessé teszi: ilyen gépbe nem csapódhat kamion! Az erőt hivatott sugallni a két elszánt rokongyermek is (feltételezem, hogy családtagok, különben ki kísérgetné ingyen ezt a jelenséget???). A harcias slepp hangulat oly' jól összejött, hogy a klip forgatása során nem is érte inzultus a művész urat, ami egyébként, valljuk be, megmagyarázhatatlan. Nincs az a derűs hangulatú, irgalmas szamaritánus, aki ne rúgta volna bele a Balcsiba ezt az állatot a negyedik akkord tájékán...

V Zolika a Balaton parton gitárral

Fontos megjegyezni, hogy Zolika a modern informatikai eszközökkel is remekül bánik. Elég legyen csak azt a tényt megemlíteni, hogy saját telefonjának töltöttségét sem képes kontroll alatt tartani. Na mindegy. Guruljunk tovább! Elképesztő brainstormingok árán, de sikerült a Balaton című számnak olyan helyszínt választani, ami a hallgatóság részéről komoly asszociációs készségeket nem igényel.

A ruházat pedig annyira trendi, hogy szakértőink még keresik a válaszokat. Nyilván az fel sem merül, hogy egy ilyen vizuális részlet elkerülheti egy olyan ember figyelmét, aki frizurája stílusát ennyire mélyen átgondolja. A haldokló nyugat ópiumának tekinthető kokain nagyon helyesen nem szerepel a klippben, helyette a művész olyan ajzószerekhez nyúl, mint a szintetikus lángosch, továbbá a Duna -Tisza közi tabis fröccs. Nem mintha a mai lányokat különösebben meghatnák az anyagiak, de azért Zoltán a bizonytalanok felé is üzen, ropogós ezresekből épít várat, ami módfelett stílusos.

És ami külön bekezdést érdemel:még véletlenül sincsen egy eltalált hang, imitt - amott még az ütemet is követi, a hajlítások érthetetlenek, a szöveg neoprimitíve mélyenszántó, egyszóval V Zolika euróvízió érett! Azon a pici részleten, hogy nincsen szakálla, könnyen változtatunk.

Kun Gergely   

0 Tovább

Conchita Wurst kolbásza

Ha léteztek eleddig még kételyek az évtizedes múltra visszatekintő Eurovíziós Dalfesztivál műfaji hovatartozását illetően, hát tegnap csattanós választ kaphattunk a kérdésre az osztrák Conchita Wurst által. Mert hova is tegye a gyanútlan szemlélő ezt az országokon átívelő produkciót, ha gyors egymásutánban váltja egymást a színpadon a litván tenor egy olasz áriával, az aggok házából ideiglenesen eltávozáson tartózkodó, orosz matrjoska babák valami balaljka rákkendrollal, letűnt idők kivénhedt exsztárja angolhonból, ki utolsó esélyt kapott egyetlen slágerének végső lökést adni?

De említhetném még akár állandó jelenségként az aktuális holland/dán/belga hiper módon elmeroggyant, agyhalott bandák bármelyikét, akik elképesztő hajjal, mindenféle ruhákban, behatárolhatatlan nótáknak örülnek.

Földrajzi ismereteimet az évek során jótékony por lepte be, de ettől függetlenül nem egészen világos, hogy Izrael vagy Azerbajdzsán miért is Európa része, és ha ők igen, akkor vajon Ausztrália miért nem? Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a dolgok összekuszálásában ők is vidáman részt tudnának venni, nem mintha már most nem úgy nézne ki az egész, mint egy fura 400 méteres futás, ahol a versenyzők egyike fut, a másik súlyt lök, a harmadik meg távolugrik...

Szóval Thomas Neuwirth, aki 25 évvel ezelőtt a festői Gmundenben látta meg a napvilágot, valami fatális véletlennek köszönhetően fiúnak született. Ez persze a kis Thommyt nem akadályozhatta meg abban, hogy nemi szerepvállalását a születési adottságoknál tovább tágítsa. Gondolhatnánk, hogy volt már erre számtalan példa, említésre sem méltó az eset, vegyük akár csak a mi Terry Blackünket, akinél szintén kacsgaringós és rögös volt az út az apukává válásig.

Thomas Neuwirth

Hogy nem az oberpullendorfi melegbár ünnepelt díva szerepe lett a mi kis Conchink karrierjének végső állomása, az a mindig tüchtig, objektíve konzervatív hírforrásnak ismert, osztrák, közszolgálati ORF felkérésének volt köszönhető. Igen, jól láttátok, a mi kis Thommynk ekkorra már felvette a stájerparaszt néplélek számára lelket melengető hangzású, nemzetközileg is könnyedén értelmezhető Wurst nevet. Innen már nyilvánvalóan egyenes út vezetett addig, hogy egy rétkerülő utcai kis lakásban, esti falatozgatás közben, egy kilenc éves fiúcska szájából elhangozzék az adekvát kérdés:

"Apu, ez mi ez?"

Mintegy válaszra sem várva, Dominik fiam úgy vélte, hogy ez a fiú egy lány, amibe nem is lenne egyszerű belekötni. Az ötéves Olivér némi gondolkodást követően - megfontolt emberke ő - arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez bácsi, mert szakálla van, csak ki van húzva a szeme.

Én persze csendben lapultam, mint a tök az eperföldön... kíváncsian vártam, hogy ezek ketten mire jutnak Fräulein Wurst nemi identitását illetően, de aztán megnyugodtam, mert intelligens fiaim úgy gondolták, hogy, idézem:

"Mindegy is, úgyis kurvára szarul énekel!"

Egyértelműen nevelésem csődje ez a felszínes ítélkezés a részükről, továbbá sejtelmem sincs, honnan szedik magukra ezek a büdös kölkök ezt a kurva sok trágár kifejezést, de ideje lesz eldumálnom az anyjukkal, az biztos!

Ami pedig Conchita Wurst kisasszony színpadi jelenlétének műfaji hovatartozását illeti, bátorkodnék javasolni a "víziós sebészet" kifejezést, míg valaki korrektebbet nem lel.

Kun Gergely

9 Tovább

Fald fel Amerikát.... ha tudod

Ha létezik olyan, hogy a divat Mekkája, akkor a Beverly Hills-i Rodeo Drive és környéke bizonyára egy 'must see' zarándokhely a divatfertőzött hívek körében. Volt szerencsém pár napot Los Angelesben tölteni, a magamfajta ruhamániásnak kötelező volt a megjelenés. Egy hopp on busz tetején lovagolva szereztem már egy felületes benyomást az utcáról, mielőtt testközelből is megtekinthettem a kirakatokat. És itt álljunk meg egy szóra, hasonló kezdéssel nemsokára jelentkezek egy divatáttekintéssel is...

Életemben először jártam Amerikában. Nyilván gondoltam valamit az Államokról, politika, nagyhatalmi gőg, csekély tudás a világ többi részéről, kurta történelem, és a többi szokásos európai, nagyképű előítélet. Ami azonban brutálisan mellbevágott, az a kövér emberek döbbenetesen nagy száma. Elképesztő, hogy micsoda energiákat fektetnek bele egyes amerikai polgárok térfogatuk maximalizálásába. Megfigyeléseim szerint majd' minden emberke folyamatosan táplálkozik, rág, harapdál, eszeget, és ebbéli tevékenységét kizárólag egynémely túlcukrozott, festékkel teli színes lötty kortyolgatása erejéig függeszti fel. Nem egy olyan felnőttet is láttam, akinek hátizsákjából keskeny cső vezetett a szája közelében elhelyezkedő kis csutoráig, amin keresztül folyamatosan a szívinfarktus közeli tartományban tudják tartani a vércukorszintet. A főétkezéseket mindezektől függetlenül nem hagyják ki, sőt, egy-egy átlagos ebéd akkora adag, amit mi otthon napokig ennénk.

USA kaja  USA könnyű

“az igazi plakátalkatoknak még egy beduin sátorponyva is jól áll”

Mielőtt bárki a túlsúlyosak öncélú piszkálásával vádolna, legyen szabad elmagyaráznom, mireföl is ez a huszáros vágás. Tudvalevő, hogy a top divatmárkákat nem egyszer támadják amiatt, hogy termékeiket kizárólag anorexiás aszkéták képesek viselni. Jómagam nem osztom ezt a véleményt, gyakorlatból tudom, hogy egy magára odafigyelő, átlagos testalkatú karakter bármikor gond nélkül viselheti a világmárkák darabjait. Azt szoktam mondani, hogy az igazi plakátalkatoknak még egy beduin sátorponyva is jól áll, az "optikai tuning" sokkal inkább a hétköznapi testeken segít. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiskoruk óta intenzív hízókúrára fogott, kimondottan túlsúlyos emberek is képesek lennének beleszuszakolni magukat a nagynevű divatházak termékeibe. Számukra nem marad más, mint a 50 Cent dalából jól ismert 'window shopping', ami szabad fordításban nagyjából kirakat vásárlást jelent. Itt azonban nem csak a Rodeo Drive árai szabnak gátat a beszerzésnek, hanem a reménytelen sziluettek is.

USA modellek   USA modell

Gyerekekkel utaztunk, tehát be kellett barangolnunk a Disney és a Universal studiók által üzemeltetett vidámparkokat. A csapat legfiatalabb tagjai is becsülettel végigtrappolták a többhektárnyi területeket. Feltűnt, hogy milyen nagyszámú kerekesszékes kisgyerek és felnőtt járja be motoros kocsiján ezeket a kalandcentrumokat. Barátaim, rutinos amerikajárók, felvilágosítottak, hogy ezeknek az embereknek szerencsére semmi bajuk, csupán már kiskorban megkezdik a szülők a későbbi túlsúly szisztematikus alapozását gyermeküknél, illetve felnőttek esetében már látható a mozgásképtelen végtermék!!! Jó, mi? Mondanom sem kell, hogy az ily módon "motorizált" társadalom is folyamatosan táplálkozik, iszik, majszol, rágcsál még a hullámvasúton is...

Mögötted a jövő

Szóval akkor miért is kezdtük cikkünket a Rodeo Drive-val, ha aztán átcsaptunk életmód taglalásba? Megmondom. 

Az általam nem sokra tartott, megújulni képtelen, sablonos, egyúttal az amerikai kései tinédzser ruha stílust megtestesítő, rénszarvasos márkát folyamatos támadások érik, hogy fazonjaikat kizárólag NORMÁLIS testalkatúak számára alakítják ki. Normális alatt az amerikai polgár nyilván kórosan soványat ért, mivel saját magát nagy valószínűséggel perfektnek látja. Aki ismer, tudja, hogy nem kenyerem az Abercrombie & Fitch dicsérete, de ezúttal meg kell védjem az amerikai brandet (már amennyire amerikai lehet egy Bangladesben összetákolt mittudoménmicsoda...), hiszen harcos kiállását a normális vonalvezetésű ruhák mellett akár még aggódó segélykiáltásnak is felfoghatjuk a menthetetlenül gyarapodó társadalom felé.

Az itt eltöltött idő meggyőzött arról, hogy a vészjósló hangok visszhangtalanul eltűnnek valahol az alhasi zsírpárnák, és a nyaktájéki tokaszalonnák erdejében. Addig is nem marad más, mint becsapós tükröt tartani, és tovább hazudni az átlag amerikainak, akik önmagukat is megnyugtatva vásárolják a trash cuccokat, annak is természetesen az elasztikus verzióit, hiszen ami a boltban még jó volt, könnyen lehet, hogy szűk lesz, míg hazaérnek vele...

Kun Gergely

10 Tovább

Mr. Robert Peter Williams az Arénában

Ne vegye senki dicsekvésnek, de én már akkor biztos voltam benne, hogy a srácból lesz még valaki, amikor anno a Take That nevezetű, tini nindzsa teknőc lánykákat átizzasztó, indusztriális pénzgyárat faképnél hagyta. Emlékszem százmillió csaj bőgött, meg én...

Szóval huszonévesen akár vissza is vonulhatott volna, de mivel a bankszámlájánál már akkor is csak a becsvágya volt nagyobb, a kokain csíkocskák békés szippantgatása helyett szólókarrierbe kezdett. Hátha létezett olyan valaha a popszakmában, hogy előre eltemetés, akkor ez az volt! Robbie azonban rekordokat döntögető eladási statisztikákkal replikázott. Lemez, lemez, siker, siker hátán, nem beszélve a szédületesen profi háttérbizniszről: van csaja, nincs csaja, biszex ( Swing both ways? szabadon: két kapura szvingelni? :) ), vagy tán teljesen meleg, kivel jár, kivel nem, elhízott, lefogyott, kutya, party, most meg legfrissebben egy saját bejáratú leánygyermek (aki nyilván már most világsztár). Filmzenék, koncertek, csillogás, no meg csilliárdok!

Robbie Williams

Olvasgatom a pénteki, budapesti koncert utáni "szakértő" zöngéket. Egyikről-másikról indulásból átjön, hogy az elkövető még kósza ötlet sem volt majdani szülei fejében, mikor a most 40 éves Robbie már fosta a pénzt a befektetőinek. Bizonyára ennek a szédületes tájékozottságnak tudható be az is többek között, hogy a szvingesre hangolt új és régi számokat, valamint az elegánsan színpadra lépő előadót a manapság oly' trendi Getsby hullám meglovaglásával vádolják. Az ehhez hasonló tudoroknak ajánlom szíves figyelmébe Williams "Swing when you are winning" című albumának meghallgatását a nem túl közeli 2000-es évek legelejéről, illetve számtalan koncertjének outfitjeit. Hogy mást ne említsek, csak az idézett album világsikerű, Royal Albert's Hall-i felvételét (lásd YouTube, kedves srácok!). Nem tudom miként, de a koncerten ugrálgatva beugrott az a szürreál kép, hogy vajon ha élne, Flipper Öcsi meg tudna-e tölteni világszerte pár tucat arénát egy ilyen twist/swing stílussal, de aztán rájöttem ehhez minimum egy Fenyő Miklós kaliberű "szupersztár" volna csak alkalmas.

Robbie Wiliams

Létezett valaha még egy olyan popsztár, egészen pontosan Robert Peter Williams, international popstar, hogy ezt a mindig szerény figurát idézzem, akinek a közönsége ekkora stílusvillongásokat megbocsátott volna? Hamisítatlan brit pop, számtalan korábbi siker pimasz feldolgozása, és immáron a második swinges kanyar. Ki tudja, hol van még a vége, hiszen miközben mások ebben a  korban már tolószékből anekdótázgatját végig a legnyálasabb esztrádműsorokat, ő huszonéveseket megszégyenítő energiával üvölt, ugrál, viccel, szórakoztat végig egy kétórás koncerten több tízezer embert!

Robert, please entertain me! Go on and swing both ways!!!

Kun Gergely

0 Tovább

Vasalt heréjű lesz Magyarország új miniszterelnöke

Közeledik a választás, gőzerővel dübörög a kampány, egyre másra kerülnek napvilágra a leleplezések, elképesztő hatásfokkal bizonyítják be egymásról politikusaink, hogy maximálisan érdemtelenek a bizalmunkra. Széles szórással jósolnak a közvéleménykutatók.

A jobbra elfogulatlan Századvég nyilván kétharmadközeli Orbán sikert vár. A balról objektív Medián erőteljesen tompítja az adatokat Mesterházy Attila javára, hozzáteszem persze, hogy kormányváltással azért ők sem sokkolnak. Pártállástól függetlenül ütik-verik Vona Gábort és Schiffer Andrást, már akinek eszébe jut, hogy ő is a porondon van.

1000 fős mintavételen alapuló adatsorokkal egy olyan hiteles és elfogulatlan (már ha nem olasz ruháról van szó) orgánum, mint a GARDROB nyilván nem foglalkozhat, elkészítettük hát stikában mi is a saját elemzésünket.

Az ORIGO több százezres olvasótáborát alapul véve az egyes politikusokról és közszereplőkről készített blogbejegyzések „klikkelését” vettük figyelembe a szimpátiaindex felállításakor. Alábbiakban az egyedül hiteles, széles mintavételen alapuló listát, a sereghajtóval kezdjük.

6.100 klikkel Vona Gábor zárja nálunk a sort, amin mi is meglepődtünk, bár hozzá kell tegyük, az origo.hu nyitott, liberális felfogású portálként relatíve kicsi közös halmazt képez a Kurucinfón felcseperedett turulpártiak csoportjával. Az eredmény, ahogy mondani szokás, még így is a hibahatáron belül van.

6.400 klikkel a futottak még kategóriáról alig lecsúszva egy táncostalpú debatter tanyázik a GARDROB utolsó előtti helyén Gyurcsány Ferenc személyében. Úgy látszik, a szorgos munka nem maradt minden eredmény nélkül, és a sokáig nagy népszerűségnek örvendő ex-miniszterelnök egy nem kimondottan ellenséges közegben is pária sorsa jutott. Szerintünk ott is a helye!

7.500 klikkel nagy meglepetésre a mindig ridegen realista és a hűvös eleganciát remek érzékkel kerülő Schiffer András egyértelműen bizonyította, hogy kormányváltási szempontból ő lett volna az izgalmasabb választás Mesterházy Attila számára a futottak még ripacsnál, nem is beszélve a rebootolt Fodor Gáborról, akiről sokan már nem is gondolták volna, hogy él.

Némileg egyet kell értsünk a választási kimenetelt hónapok óta tippelgető, dilettáns közvéleménykutatókkal abban, hogy Mesterházy Attila 10.900 klikkjével a GARDROB adatai alapján sem tudja majd megszorítani a felcsúti pápát.

Következzék hát egy dimenzióugrással felérő különbség, Orbán Viktor 17.400 klikkje. Túlzottan nagy meglepetéssel, amint látják, a GARDROB sem tud szolgálni a választások végkimenetelét illetően… a különbség tetemes, és ledolgozhatatlannak tűnik, hacsak nem jelenik meg egy videó, amelyen Orbán Viktor hasis pipával a szájában Handó Tündét fűzi, miközben Rógán Tóni az időközben előkerült újabb ingatlanainak összetekert alaprajzain keresztül kokaint szív, s mindehhez balalajkán Putyin nyomatja a kíséretet intravénásan bevodkázva.

Mindaddig persze,amíg a felvételt a rendkívül találékony és megújulni kész baloldal fel nem leli, marad a fenti sorrend… azazhogy maradna CSAK (copyright: Selmeczi Gabriella)!!! Ha nem lenne nékünk egy fergetegesen népszerű fitneszgurunk, táplálkozási hadvezérünk Schobert Norbert személyében, aki a GARDROB rapid közvéleménykutatása szerint elképesztő 23.000 klikkel az élre tör! Norberttel nem is lenne gondunk miniszterelnökként! Jókat futnánk, ugrándoznánk, gyúrnánk, és levezetésként cufffffanós fánkot zabálnánk minden zokszó nélkül.

Berki Krisztián Magyarország új miniszterelnöke

Az idilli képbe azonban belerondított valaki. Valaki, aki nélkül lassan hónapok óta nem kerülhet képernyőre celeb műsor, akinek karóráinál csak a lízingelt autói drágábbak, az ’Amerikában adózó magyar állampolgár’ közgazdasági fogalmát bevezető ex-Fradi vezér, az intelligens kutyatartás és gyermeknevelés non plus ultrája, Berki Krisztián a maga 33.000 klikkjével!

Bizony drága barátaim, Magyarország következő miniszterelnökét minden bizonnyal Berki Krisztiánnak hívnák, ha egy kósza ötlettől vezérelve ez az agyhalott elindulna a választásokon, és tudjátok, mit gondolok?

Meg is érdemelnétek!

Kun Gergely

0 Tovább

Schiffer András honnan szerzi ósdi ruháit?

A Gardrób foglalkozott már korábban a Parlamenti Választások aspiránsaival. Terítékre kerültek ennek kapcsán Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Mesterházy Attila és Vona Gábor outfitjei. Kevés közszereplőt hagy annyira látványosan hidegen a megjelenése, mint azt az úriembert, akinél hitelesebben senki sem hozza a könyvtár/levéltár szakon frissen végzett szociális munkás kombóját: következzék Schiffer András!

Na húzzunk bele!

Pozitív változás-e, vagy sem, de a modern politikus ugyanolyan termékké vált napjainkra, mint a fékezett habzású mosópor. A trendek itt is, akárcsak sok más egyéb területen, Amerikából szivárognak át. Emlékszem még, mennyire megmosolyogtuk pár évvel ezelőtt, amikor egyik másik tengerentúli politikus azzal került média reflektorfénybe, hogy kocog, kutyákat ment, fát ültet, jazz bandában szaxofonozik, jobb esetben a titkárnője rajta szaxizik.

Makulátlan frizura, visszafogott öltönyök, ropogós ingek, selyem nyakkendők, fényes cipők. Azt mondtuk egymásnak, ez a kulturált öreg kontinensen szóba se jöhet. Itt, ha politikáról van szó, kizárólag az érvek és ellenérvek demokratikus küzdelme döntheti el, hogy egy újabb időszakra melyik népnyúzó csapat tagjai ülnek a nyakunkra. Ahogy arra korábban mi is kitértünk, begyűrűzött hozzánk is a kiskutyát simogató szélsőjobbos néptribun, a táncoslábú baloldali ripacs, a szendvicsét mutogató ex Wallisos bizniszmen, vagy a bepálinkázva nótázó felcsúti jobbösszekötő.

Schiffer András

A különutas, értelmiségi, zöld (esetleg kék?) politikát folytató, Mókus örs nagyságrendű formáció, a váltópárti pozíciókról álmodozó, a hiedelmekkel ellentétben nem a Zeszdéeszből, hanem a Sólyom László féle Védegyletből kicsírázó LMP Schiffer Andrást küldi a voksainkért vívott csatába.

Fogadjuk el  azt a szomorú, fentebb már említett tényt, hogy a politikus ugyanolyan termékké vált, mint egy zacskó csipsz, vagy a júpíszí dájrekt, hiszen ha fogyasztod, tönkretesz, illetve, ha befizetsz rá, évekig nem tudod lemondani! A terméket elsősorban egy adott piac fogyasztói igényeihez mérten pozícionálni kell, vagy, ha különleges termékről van szó, igényeket kell ébreszteni a kuncsaftokban. Amellett, hogy a Való Világ, valamint az Édes Élet szellemi szinvonalán tanyázó széles népréteg körében nem igazán vélem felfedezni azt a közönséget, akik Schiffer úr összetett mondatait dekódolni képesek. A pártelnök már-már ikonikus megjelenésének jellegzetességeit pedig egyáltalán nem értem!

Schiffer - a parlamentben

A Duna partján szomorúan verselő József Attilára hajazó fejszerkezet nyilván egyfajta adottság, ugyanakkor Zsidró Tomi barátom percek alatt trendibb megjelenést tudna kölcsönözni ehhez az archoz ollója vad csattogtatásával.

Schiffer József Attila András

Jómagam nem hallottam az elmúlt években ruha múzeumok elleni támadásokról, így rejtély számomra, honnan származhatnak az elnök úron látható ruhadarabok, és vajon milyen eljárásnak köszönhetően őrizték meg hosszú évtizedeken át ezen állapotukat?

Az „ép testben ép lélek” mondás jegyében egyre több kortársam mozog napi rendszerességgel. Kizártnak tartom, hogy egy, a világ változásaira oly’ érzékeny receptorokkal bíró politikus, mint Schiffer András ne hódolna valamely spotnak?! Az évről évre kerekdedebb sziluett titkát én az eszeveszett sakklázban, esetleg még az éjt nappallá tevő bridgelésben vélem felfedezni, ezek a tevékenységek építenek nagy valószinűséggel ilyen határozott testeket!

Egy szó, mint száz, lenne mit építeni Andráson, s ha már engem sajnálatos módon kerül is, remélem névrokonát, a ruházat területén méltán nagyra becsült Schiffer Miklóst felkeresi majdan!

Kun Gergely

14 Tovább

Komcsivadász nünüke

Említettem már, hogy barátaim és üzletfeleim folyamatosan bombáznak a világhálón elcsípett gyöngyszemekkel, ugyan írnék már erről is, meg amarról is olyan jófajta blogbejegyzést. Őszinte leszek, rostálnom kell, mert ha minden feldobott labdát lecsapnék, tényleg nem foglalkoznék mással, csak az írással. A minap azonban szerkesztői utasítással felérő kérelem érkezett, így nem ugorhattunk félre a feladat elől.

Budai Gyula kormánybiztost nyilvánvalóan nem jellegtelen szettjei fogják emlékezetessé tenni. Az általa betöltött feladatkörnek megfelelően szürke eminenciásnak öltöző, volt katonai ügyész drámai precizitással hozta a parancsra mindent vakon teljesítő figurát.

Budai Gyula

„Gyula, Ön keressen!!!”- hangzott az ukáz 2010-ben, és Gyula keresett. 

Hol szekrényben pókhálósodó szoci csontvázakat, hol burgenlandi zsebszerződéseket, visszaéléseket hivatali autókkal, pitiáner lakhatási támogatásokat, időnként trafikmuty… ööööö… izé… aztat mégsem…

Átütő eredményekre én ugyan nem emlékszem, persze nem is ez volt Gyula feladatának a lényege, sokkal inkább muníciót szolgáltatni a Nemzeti Bulvármédia fegyvereibe, persze csak addig, amíg el nem készül a Széles Gábor féle Zenergiacella, mer’ akkor aztán minden komcsi gyökér vinnyogva szalad majd a kötélért, hogy legott fellógassa magát, miközben golyót is ereszt önmaga fejébe HOGYAZÚRISTENNESIRASSA őket!

Lévén ez egy öltözködési, továbbá életstílus blog, kissé elkanyarodtunk a tárgytól. A felvezetőre azonban szükség volt annak megértéséhez, mit is akarhat kommunikálni Gyulánk azzal az arcbavágó outfit metamorfózissal, amit a minap örökítettek meg egy vidéki összeröffenésen, s amelyre élelmes olvasónk szíveskedett figyelmünket irányítani, és ezt nem győzünk elégszer néki ezúton is megköszönni.

Ahogy azt fentebb már említettük, Gyula ruházatilag nem volt egy vibráló jelenség, kedvelte a szürke színeket, továbbá katonai múltjából fakadóan többször is láthattuk őt a manapság oly divatos „föld színekben”, zöldben, khakiben, barnában, szerencsénkre az álcaháló viseléséről valamelyik jóakarója lebeszélhette.

A kormánybiztos most, amikor már semmi sem biztos, hirtelen szükségét érezte, hogy kitörjön, és rákapaszkodjon egy új trend sodró lendületére. Többen értetlenül álltak a ruhához, és az abban elrejtett, kódolt üzenethez. Oknyomozóink lelkes kutatómunkájának köszönhetően a Gardrób ezt a titkot is megfejtette. 

Budai Nünüke Gyula

A megoldás kulcsa azokban az időkben keresendő, amikor is Gyula kíméletlen állhatatossággal tárta fel a csalárd módon osztrák gyarmatosítók kezére átjátszott földek színlelt szerződéseit. Ha nincs ez a csodálatos ember, ma talán nem magyar gazdák vennék fel a parlagon hagyott földek után járó EU-s támogatásokat, hanem virágzó ültetvények látnák el olcsó, hazai termékekkel a honi közérteket! Brrrrr…. még rágondolni is rossz…

Nünüke- Budai Gyula

De Gyula nemcsak magyar bőrbe varrt osztrák gazdát talált, hanem a Nemzeti Földben élő őshonos Nemzeti Ízeltlábúra is akadt, a kék nünükére (Meloëproscarabeus), vagy közeli rokonára a pompás nünükére (Meloëvariegatus). Enélkül a rovátkolt barom nélkül (rovar) csak élettelen pusztaság lenne a virágzó, magyar föld, és Budai Gyula úgy gondolta, a nünükére akkor irányul a legtöbb figyelem, ha a kampányidőszak hajrájában teszi le a voksát e bogár mellett.

Egyrészről jelentjük: sikerült! Másrészről ugye ugye, sose gondoltátok volna, hogy így is lehet! Mert ismét kiderült: micsoda átütő kommunikációs lehetőségek rejteznek a ruházatban, és az is nyilvánvaló lett, mily’ hatalmas empátia gyűlt össze ebben a sokszor kérges lelkű komcsivadászban, ha a nünükéről van szó!

Szem nem maradhat szárazon!

Kun Gergely

0 Tovább

Szecsődi Ráró Károly

Azt írja az egyik online lifestyle magazin, hogy a hazai berkekben méltán népszerű Szecsődi Karina (leánykori neve: Szecsődi Károly) egy fotósorozat keretében fantasztikus sminket kapott Dominique Robertstől, a face image magyarországi pápájától.

A képeket elnézve mi sem tehetünk mást, minthogy gratulálunk a sminkesnek, valóban profi munkát végzett. Karesz korábbi arcait ismerve ennek a styling csapatnak azt is elhisszük, hogy akár Steiner Kristóf Özge kutyusából is Gisele Bündchent varázsolnak.

 

Károly már-már kaffkai metamorfózisának állomásairól kéretlenül is értesül a közvélemény. Azt nem állítanám, hogy a történet különösebben érdekelne, de mindenképpen izgalmas lenne megfejteni, mit is kíván üzenni megjelenésével a külvilág felé? Mert kétségünk se legyen afelől, hogy van mondanivaló, ezért csak azt tudom elképzelni, hogy mi, a sokkolt közeg, egyszerűen képtelenek vagyunk dekódolni az információkat.

Jómagam annak vagyok a híve, hogy merjük bátran használni öltözékünket, frizuránkat a környezetünkkel való kommunikációban. Ez alatt persze nem azt értem, hogy utcai viseletünket alakítsuk át egy folyamatosan változó, vibráló performansszá attól függően, hogyan változik a hangulatunk, illetve, hogy éppen kikkel állunk szemben! Eddig azt gondoltam, hogy az önkifejezést tágasan értelmezem. Értem, amikor ugyanaz az illető casual hangulatú ruhákban, kissé „szélfútta” frizurával jelenik meg egy közvetlen, laza eseményen, de természetesen ugyanő másnap már kifogástalan eleganciával, konzervatívabb rőzsével fogadja cége külföldről ide látogató vezetőit.

Nálam a határ valahol itt húzódik, feleslegesen most nem fárasztanék senkit annak fejtegetésével, hogy egyéb helyzetekre mit javaslok. Aki ismer, tudja, aki nem, annak ajánlom szíves figyelmébe korábbi blog bejegyzéseimet. Eddig úgy éreztem, hogy nyitott, elfogadó személyiség vagyok, de be kell valljam, most már jobban átérzem vitapartnereim hevületét, amikor korábbi posztjaim kapcsán már egy rózsaszín férfi ing láttán is heves buzizásban törtek ki. Náluk az a határ, nálam Károly! Hogy egy régi, falusi mondást idézzek, amit valamiért ide éppen helyénvalónak érzek: 

„Töke van a menyasszonynak!”

Karina… izé… Károly… vagy mi a franc, szó szerint az!
Mert értem én, hogy az orvostudomány jelen állása szerint bárki csináltathat teltebb ajkakat, rakathat nagyobb melleket, vasaltathat simább zacskókat. Oké, legyen, még csak nem is zavar! Bántott a nőiességedben, hogy a szoptatást követően nem a megszokott melleket látod? Helyrerázza az önképedet? Rendben van, csináld! Akkora szájakat akarsz, mint annak a csajnak a plakáton? Megkapod!

Kedves Károly, félve kérdem én, ha a te életedben az orvostudomány már elérhetővé teszi, és esetleg egy unalmas délutánon körmeidet piszkálgatva bevillan, hogy mától te egy csillogó szőrű paripa vagy, vajon azt is megcsináltatod? Tegnap Karesz, ma Karina, holnap meg a Ráró???

Szecsődi Károly 

Kun Gergely

11 Tovább

Gerbeaud: ingyenkonyha ezerrel?

Nevek és konkrétumok nélkül egy történettel kezdeném. Kedves barátom egy világhírű ékszer manufaktúra alkalmazásában állott mint píáros. Történt, hogy a góré össze akart trombitálni egy rahedli újságírót (tudjátok, ezek azok a humanoidok, akik golyóstollban végződnek, modernebb verziójuk tabletben), hogy tájékoztassák a nagyérdeműt az ékszergyártás többszáz éves műhelytitkairól, hogy eképpen is növeljék a schmuckpiac forgalmát. Ki is reppent vagy 200 e-mail fotósnak, firkásznak, tévésnek, miazmás...

A sajtótájékoztató (ejtsd: sajtáj) napján be is vánszorgott három szerencsétlen, de róluk is hamar kiderült, hogy a manufaktúra előtti koccanásból kialakult rövidebb etnikai villongásra érkeztek. Törte is kis fejét a góré, hogy mi lehetett a hiba? Nagy tapasztalatú barátom legott felhomályosította, hogy be kéne szerezni néhány száz kilógrammnyit a környék kidobásra ítélt, lejárt szavatosságú péksüteményeiből (pogátscha), plusz fel kéne ütni a tálakat szénsavval dúsított, cukrozott mérgekkel, s a kör e-mailekben eztet mintegy mellékesen meg is kéne említeni...

Na elég legyen annyi, a következő sajttájon annyi regisztráció nélküli újságíró jelent meg, hogy rendőrt kellett hívni. A történet persze nem hazai, valamelyik szerencsétlen feltörekvő országban esett meg, mindennemű hasonlóság a magyar viszonyokhoz csupán a véletlen műve.

Budapest Taxi sajtótájékoztató

De kis hazánkban meglehetősen sűrűn veszek részt sajtájokon. Ezeken az eseményeken átlagon felüli az egy négyzetméterre eső öltönyös urak száma, ami felettébb felkelti érdeklődésemet (ruházatilag). Megfigyeléseimmel ezidáig csupán magamat, továbbá szűkebb környezetemet fárasztottam, de a legutóbbi ilyen esemény végleg betette nálam a kaput, nincs mit tenni, ki kell írjam magamból.

Sajtóanyag: a Budapest Taxi nulla károsanyag kibocsátású, teljesen elektromos meghajtású gépkocsikat állít szolgálatba, ezáltal emelve az utasok komfortját, továbbá kielégítik a zöldebb lakókörnyezet iránti olthatatlan vágyainkat.

Remek! Helyszín: Gerbeaud!!! Nem a "Hörpi Büfé" a lakótelepen, nem a "Gól" terasz a falu szélén!!! Magyarország egyik legpatinásabb épülete, a tourist guide-ok által az elsők között említett 'must see' helyszín!!!

A sajtóanyagból kiderül, hogy személyes megjelenésükkel emelik az esemény fényét többek között a gáz- és elektromos szolgáltatók, a főváros, valamint a BKK vezetői. Nem semmi kis társaság. A magam részéről megtiszteltetés, hogy itt lehetek. 

A vendéglátóink kitettek magukért, elsőosztályú a szervezés, mondhatni a helyszínhez illő. Óvatosan körbepislantok, és teljesen ledöbbenek.

Kedves Újságírók (majdnem azt írtam kollégák, de én csak egy amatőr blogger vagyok), higgyétek el nekem, maximálisan megértem, hogy egyszerre száz helyen kellene helytállni, annyi meló szakad rátok a gonosz főnök részéről. Egy rohanás minden napotok, hát igyekeztek legalább a ruháitokat úgy megválogatni, hogy némi komfortot leljetek.

Ettől függetlenül, hangsúlyozottan a jószándék által vezérelve javaslom, hogy a kapucnis pulcsit továbbra is hagyjátok meg a kocogásra, vagy egy délutáni punnyadós meccsnézésre. Egyfelől a munkátokat végzitek, másrészt viszont ünnepélyes pillanatok díszletei is vagytok. Tiszteljétek hát meg a riportalanyokat azzal, hogy az eseményeikhez méltó öltözékben jelentek meg!

És még valami ide kívánkozik, bár szűk értelemben nem öltözködési téma. A délelőtti sajtáj NEM a te reggelid, a kora délutáni NEM a te ebéded, és az estébe hajló rendezvény SEM a te vacsorád! Légy szíves egyél, mielőtt ideérsz, a pogácsa csak unaloműző rágcsálásra szolgál! Bármennyire is szívélyes a pincér, ne kurjantgass újabb adag ennivalóért, míg mások éppen a tájékoztatásodon fáradoznak!

Tiszteld őket ennyire, hisz belőlük élsz!

Kun Gergely

0 Tovább

Adjon az Isten, szebb zakót!

Miután megírtuk, hogy mit is gondolunk Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila öltözködési evolúciójáról, úgy illendő, ha folytatjuk a sort egy újabb politikai közszereplővel. Terítéken Vona Gábor!

Mint azt már korábbi blogbejegyzéseinkben hangsúlyoztuk, a Gardrob egy öltözködési, illetve tágabb értelemben életstílus blog azoknak a férfiaknak, akik elegáns és business casual ruházatukat nem csak hordani, de viselni is akarják, továbbá megjelenésükkel üzenni kívánnak a külvilág felé. Kritikai észrevételeinket mindenkor a segítő jó szándék vezérli, öncélú piszkálódásban nem veszünk részt. Üzletünkben és a blogon tökéletes egyenlőség uralkodik nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül: beszólunk mi mindenkinek, osztjónapot!

Több fórum, köztük az ORIGO is nagy terjedelemben foglalkozott/foglalkozik már azzal a – nevezzük így, politikai metamorfózissal –, amin a JOBBIK pártformáció, és a párt arcaként a szervezettel azonosított Vona Gábor az elmúlt években keresztül megy.

A politikai karakter változásával párhuzamosan megfigyelhető a megjelenésbeli átalakulás is. Engedjétek meg nekem, hogy öncélúan azt a szettet tekintsem kiindulópontnak, ahol a Jobbik vezér frenetikus állatszeretete először felszínre tört.

Vona Gábor oroszlános mellénye

 Vona Gábor mellénye szemből

Hosszú éveken keresztül nem igazán láthattuk Vona Gábort az ő oroszlános mentéje nélkül. A politikai üzenet egyértelműnek látszott, túl sok átizzadt éjszakát nem okozott az elemzők számára a megfejtés. Az oroszlán ugyebár az állatok királya, miáltal minden párthívő remekül asszociálhatott önmagára.

Vona Gábor baráti köre és az ő zászlajuk

Mindazonáltal az erő, a kérlelhetetlenség, továbbá az élettér (sogenannte Lebensraum) védelme is remekül tettenérhető a szimbólumban. Egyes politikai váteszek megpróbáltak még párhuzamot vonni a kis Gáborka óvodai jele és az oroszlános minta között, de ezeket én minden alapot nélkülöző belemagyarázásnak vélem. Komolyra fordítva a szót, azt kell mondjam, hogy már akkor is, ahogyan manapság is rendkívül céltudatos szett kiválasztás jellemezte Vonát. A pár százalékos, jobbára szélsőséges, radikális nézeteket valló hívek táborának egyben tartására a legmegfelelőbb arculatot választotta.

Telt múlt az idő, Morvay Krisztina is brüsszeli diplomata szállásra cserélte a Baló Györggyel megosztott családi fészket, sőt Szegedi Csanád is felfedezte a benne szunnyadó zsidó gyökereket, s növekvő pajesza immár nem zsinóros Bocskaira hull majd, hanem kaftánra.

Vona Gábor szocializálódott

Akkor is, ha ezt szeretik NEM kommunikálni, érezhető, hogy a népszerűség növekedésével párhuzamosan finomodnak a vérszomjas üzenetek, hiszen most már egy olyan középréteg is a célcsoport része lett, kiknek roma élményei sokkal inkább Caramel karácsonyi koncertjéről fakadnak, mintsem kendermagos tyúkjuk eltulajdonításából. Szépen lassan lecsusszant az Árpád-sávos pajzs a zekéről, és a katonai kendőt is kifogástalan biznisz nyakkendő váltotta fel.

A fentebb már említett állatbarátság mára olyan mértékben hatalmasodott el Gáboron, hogy lassan alig látható olyan poszt a vezérről, ahol ne valamilyen cukkermukker bundást bugyulna…

Kérlek mondjátok, mi ez, ha nem a tündibündi szivárványosok meghódításának első lépése???

Vona Gábor macskával

Vona Gábor őzzel

Vona Gábor rengeteg kutyával

És a híres vizslás kompozíció:

 Vona Gábor vizslákkal

Kun Gergely

0 Tovább

A Bagi-Nacsa páros videóval köszöntötte a Loft Outlet ügyvezetőjét

Kun Gergő, a Loft Outlet ügyvezetője, a Gardrób bloggere elérte a 40 éves kort. Meglepetés party lett a vége, de a lényeg, hogy az örök kuncsaft és barát Bagi-Nacsa páros egy kis videóval is készült.

Nem szégyeljük bemutatni.

Bagi-Nacsa páros videója

0 Tovább

Nagy seggű zsiráf a sípályán

A jamaikai ragamuffin törzs polyurethan rasztahajú tagjait sem érzem túl autentikusnak a mínusz 5 fokos hidegben, dacára a felhők feletti napsütésnek, és a folyamatos dzsanga illatnak.

Létezik az öltözködésben két olyan alapkérdés, amit a Gardrob blogon folyamatosan feszegetünk. Az egyik az, hogy a ruha egyfajta kommunikáció viselőjéről a külvilág felé, illetve az adott helyzet meghatározza öltözékünket.

A pár hete lezajlott téli olimpiai játékokon résztvevő országok sportolói ki is használták a ruhákban rejtőzködő lehetőségeket hazájuk, továbbá önmaguk imázsának építésére, ahogy azt meg is írtuk a magyar csapat formaruhája kapcsán.

A minap pár napot Olaszországban töltöttem, kivételesen nem meló ügyben, hanem a sípályákon családommal. A bőrömből kibújni azonban nem tudok, így szemeimet rajta tartottam a sípályák trendjein.

Ahogy a kifutók világában felbukkanó szettek sem alkalmasak azonnali utcai viseletre, sokkal inkább hivatottak bemutatni egy éppen induló trendet, úgy rá kellett jönnöm, hogy a sípályákon is léteznek olyan kis közösségek, akik a havon siklást egyfajta performansszá tágítják, és önkifejezésük eszközeként tekintenek sípályákra.

Mielőtt azonban belemélyednénk a síbakanccsal záruló szettekre, álljunk meg egy szóra! – idézve Grétsy tanár úr nyelvigazító hangtónusát. Jómagam többféle sportágat űzök erősen amatőr szinten, de ezek közül egyiket sem tudnám elképzelni intenzív alkoholfogyasztással társítva! Egy komolyabb elfutás a jobbszélen, precíz beívelés, felhőfejes, majd egy laza freccs a pálya szélén??? Vagy minden lekocogott kilométert követően egy jutalom pálesz??? Esetleg még a medence szélén a bukófordulóval egybekötött prosecco???

A sízés egyfajta unikum! Vagy Jägermeister vagy Strohrum, esetleg Jagatee...

A lesiklás komplex mozdulatsorát alkoholos befolyásoltság állapotában reprodukálni kívánó sporttársaim felettébb mulatságos produkciókkal szórakoztatják a pályákat sportolásra használó alkalmi közönségüket. Akad itt olyan versenyző, aki már délelőtt fél 11-kor is csak segítséggel képes vodkasprite-ot rendelni a Hüttében (mintha csak az hiányozna néki), de olyan is, aki háromdimenziós videójátéknak nézi a felvonót, és felszállás helyett a folyamatosan érkező síliftek kikerülését gyakorolja hirtelen hasra vágódással, oldalirányú elhajlásokkal, védőhálóba vetődéssel.

Az ivászatot csak azért citáltam ide rövid intermezzóként, hogy némi magyarázatot találjak a hegyoldalakon felbukkanó szettekre, mert másban okát nem igazán látom.

Döbbenet, hogy mi van itt ruhafronton... Az, hogy két pálya találkozásánál balra kitekintve egy teljesen szabályszerűen érkező yetit engedek el még érthető is, végtére is hegy, vagy mi! Az már annál valószerűtlenebb, hogy az egyik felvonónál egy nagy seggű zsiráf kér útbaigazítást, köszön, majd távozik. A jamaikai ragamuffin törzs polyurethan rasztahajú tagjait sem érzem túl autentikusnak a mínusz 5 fokos hidegben, dacára a felhők feletti napsütésnek, és a folyamatos dzsanga illatnak. Roberto Cavalli is átgondolná a nevével fémjelzett leopárdmintát, ha látta volna azt a delirium tremensben fetrengő brigádot, akik tetőtől talpig a szavannák ragadozójának öltöztek...

Részemről maradok a jól bevált síruháknál, de ha már megbolondulnék, azt a télapó outfitet választanám, amelynek tulaja kifogástalan stílusban pirított le a nap végén a buckásra síelt lejtőn.

Kun Gergely

0 Tovább

Gundel Takács és az ő barteröltönye

Ne értsetek félre, én nem azt akarom mondani, hogy más üzletek cuccai nem jók, bár hozzáteszem, hogy a saját, olasz ruháinkban én annyira hiszek, hogy nem gondolnám, hogy akadna megfelelőbb egy-egy televíziós műsorhoz.

Véget ért az M1 dalválasztó showja. A tavalyi győztes, az általam kimondottan kedvelt, a többség által meg nem értett, egyébként minden bizonnyal UFO Bye Alex volt. Kis hazánk idén Kállay-Saunders Andrást küldi csatába a zsűri és a közönség együttes döntése alapján. Ez idáig rendben is van.

Kállay talán még meg is érdemelte a sikert, bár szabadjon megjegyeznem, hogy a többszörösen terhelt, módfelett depresszív, halványan skizoid hypster Bye Alex valamivel autentikusabban képviselte odakint a magyarokat, mint a popstar alkatú, vérprofi, félvér macsó. Javítsatok ki, ha tévedek, de ebből a karakterből némileg kevesebb jön szembe az utcán.

Aki ismer az tudja, hogy mi sem áll tőlem távolabb, mint az előítéletes gondolkodás, de amennyire követtem az eurovíziós versengéseket, a résztvevő országok leginkább a helyi sajátosságokat igyekeztek kvázi országimázsként kiemelni, és széles publikum előtt propagálni, lásd az orosz bábuskák korábbi nagy sikere.

Gundel Takács Gábor

A show hazai része véget ért, ennyi. Ami mellett azonban nem vagyok képes szó nélkül elmenni, az a műsorvezető-páros férfi tagjának, Gundel Takács Gábornak az egyik fellépő szettje. Ami viccet a zakó karján felejtett márkacímkéről el lehetett sütni, azt ellőtték már az 1980-as, 1990-es években a poén akkori nagyágyúi. Az interneten keringő felvétel kommentelői egytől egyig a műsor arculatáért felelős stylistok munkáját szapulták. Hadd védjem meg őket pár mondat erejéig.

Sok stylist jár hozzám, de én még csakis a feladatukat magas színvonalon űző arculatfelelősökkel találkoztam. Hogy ennek ellenére bekövetkezhet a címkés baki, azt én a háttérben meghúzódó prodjúszörök pénzéhségének tudom be.

Kifejtem.

Bejön hozzám a stylist, hogy ilyen és ilyen műsorhoz, ennek a műsorvezetőnek, ilyen, meg ilyen hangulatú szettek kellenének. Ezekből az elegáns ruhákból a Loft mondhatni sosem állt rosszul, természetesen találunk megfelelőt.

A styliston már látom, ahogy előre próbál gondolkodni: "...ez jó lesz több felvételhez, majd megvariáljuk inkább másféle inggel, dobunk bele egy díszzsepit, és mindjárt átalakul a szett, ezt az inget nyakkendősen, aztán meg anélkül is ráadom nyitott gallérral...." és így tovább... Mondom neki, de tudom, hogy ő is tudja jól, a mi árainkkal az eggyel több, vagy kevesebb zakó, ing, mandzsetta tényleg csak pár ezer forintos kérdés. Mire ez a nagy feszkó?! Többmilliós, olykor több tízmilliós összköltségvetésű, az adott csatorna arculatát hetekre, hónapokra meghatározó műsorok sztárjainak kinézetéről születik döntés. Nem értem ezeket az embereket amott a háttérben!

Tudom, hogy az évek, meg a rutin, de akkor is, ezek a műsorok az ő gyermekeik, hogy ne túlozzak, az ő termékeik. Ennyire mindegy lenne, hogy néz ki a produkció arca???? Sokszor a kiválasztott cuccok visszakerülnek a polcokra, mivel a stylist szabadkozva (mintha neki volna miért) telefonál, hogy adjam el nyugodtan, mert a FŐNÖK lebeszélte a bartert (the magic word in East-Europe), és elhozhatják a cuccokat ingyen a Z..a-ból, meg a H & ..-ből, esetleg még a csapból is folydogáló, mindenkit öltöztető R...d D...házból.

Ne értsetek félre, én nem azt akarom mondani, hogy azok a cuccok nem jók, bár hozzáteszem, hogy a saját, olasz ruháinkban én annyira hiszek, hogy nem gondolnám, hogy akadna megfelelőbb egy-egy műsorhoz.

Ami nagyon bosszantó, hogy a megjelenésért felelős szakember legjobb tudása szerint kiválaszt dolgokat egy általa elképzelt koncepció mentén haladva.  A főnök pedig, akinek a stylist szakma lényegéről, értelméről fogalma sincs, a megálmodott koncepciót egy tollvonással szérombolja, és ráadásul ki is jelöl egy nagy ruhakupacot, tessék fiam, ebből építkezzél! Ilyenkor csak és kizárólag az arculatépítő kreativitásán múlik, hogy TE, kedves néző egy vizuális pusztítást nézel a tévében vagy amagazinokban, vagy egy többé kevésbé összetákolt, fogyasztható látványegyveleget.

A dolognak van még egy másik vetülete is, amihez a prodjúszöröknek ezúton kínálok ingyen egy újabb, eleddig még le nem nyúzott bőrt, amit arról a szerencsétlen rókáról le lehetne még kapargatni. El nem tudom képzelni, hogy a budapesti ruházati üzletekben mennyi olyan terméket adnak el naponta, ami korábban már legalább egy produkcióban részt vett, majd a felvételt követően visszakerült a polcokra, de úgy sejtem, nem keveset.

Kedves Hiénák, kedves Dögkeselyűk, kínáljátok meg a szenzációra és unikális ruhadarabokra egyszerre vágyó közönséget azzal a szolgáltatással, hogy feltüntetitek az egyes ruhadarabokon az információt, ki hordta azt megelőzően, és mikor!

Medveczky Ilona

Ugye mondanom sem kell, hogy ezekért a szettekért a normál kiskereskedelmi ár többszörösét is elkérhetitek, sőt, tovább megyek, hazudjátok mindjárt több példányról is egyszerre azt, hogy igenis az volt az az ominózus ruhadarab, amit celebünk hordani méltóztatott a showban. Ki nem szarja le, mást is letoltatok már a Zemberek torkán!

A vezetéknév nélküli ember: Anettka

 Lagzi Lajcsi

Stohl András

Már látom lelki szemeim előtt a boltokban sorakozó márkás cuccokat az extra felárral! Nemsokára gazdára talál a zakó, mely szétreccsent Hajdú Péter kidolgozott hasán, az öltöny, melyben tigrisbukfencet hányt Stohl Buci, a báli szett, melyben az elhíresült dupla Rittbergert közönsége elé szúrta Medveczky Ilona. A kombiné, ami majdnem Föld körüli pályára kísérte Anettkát, a klubzakó, amiben Sebestyén Balázst lehányta egy kisbaba legújabb műsorának promóján. A csipkés melltartó, mely a gravitációnak ellenállni képtelen dekoltázst dúcolta alá Kiszel Tündi naptárán, a szűk nadrág, melyben Kuki herecsíptető nélkül is kiénekelte a magas "C"-t. A baseballsapka, melyet összezsírozott Vujity Tvrtko, a tyúklopószoknya, melyben bungee jumpolt Bangó Margó, és ne feledkezzünk meg arról a 8 személyes katonai sátorról sem, ami Lagzi Lajcsit takarta be a legutóbbi road-show alkalmával.

Sebestény Balázs

Ugye srácok, tovább lehet még gondolni azt a bartert?!

Kun Gergely

0 Tovább

Az MSZP-s kisgömböc: Mesterházy Attila

Úgy illik, hogy miután megírtuk Gyurcsány Ferenc, majd Orbán Viktor ruházati egyedfejlődésének legszembetűnőbb állomásait, szót ejtsünk a 2014-es parlamenti választások trónkövetelőjéről is.

Mint azt már az ezt megelőző két blogbejegyzésünkben hangsúlyoztuk, a Gardrob egy öltözködési, illetve tágabb értelemben életstílus blog azoknak a férfiaknak, akik elegáns és business casual ruházatukat nem csak hordani, de viselni is akarják, továbbá megjelenésükkel üzenni kívánnak a külvilág felé. Kritikai észrevételeinket mindenkor a segítő jó szándék vezérli, öncélú piszkálódásban nem veszünk részt. Üzletünkben és a blogon tökéletes egyenlőség uralkodik nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül: beszólunk mi mindenkinek, osztjónapot!

Mesterházy Rodrigo Esteban Gutierres Attila

Akár hiszik, akár nem Mesterházy Attila is szépreményű ifjúként vágott bele a nagypolitikába. Ballagási fotója láttán élnék a gyanúperrel, hogy talán ő alakította, a karcos felszín alatt valójában lágyszívű kokainbárót abban a bolíviai szappanoperában, mely még ma is nagy sikerrel fut a dél-amerikai képernyőkön. Spanyolul ugyan még nem hallottam megszólalni, de mindmáig kirívóan kellemes orgánuma is a TV-s múltra enged következtetni. De könnyű dolga is akadna a politikai arculatépítőknek, ha Attila meg tudta volna őrizni akkori sziluettjét...

Mesterházy Attila és a lángos

Sajnos a versenysúly már csak egy illékony ábránd, feltehetően nem kis részben az olyan hungarikumok iránti rajongásnak köszönhetően, mint a koleszterinben, transzzsírsavakban, valamint szőkített fáradtolajban gazdag balatoni lángosch. A hajzat redukálásával fordított arányban álló súlygyarapodás látványát az elnök aspiráns ekkor még lezser ing/pulcsi kombinációkkal igyekezett tompítani, de azt gondolom, hogy nagyjából ez volt az az időszak, amikor menthetetlenül elindult a magyar népmesékből ismert kisgömböci úton.

Mesterházy megindul

Teltek múltak az évek, kisgömböcünk szép lassan cseperedett, és lépkedett előrébb az MSZP "futottak még" bugyraiból. Elhatározta, ha egyszer majd megnő, egytől egyig mind bekapja a párt őskövületeit és mindent túlélő dinoszauruszait is. Ahogy az lenni szokott, a szerencse is mellé szegődött. Ellenfeleinek egy részét elragadta az évtizedeken át folytatott inaktív, antisportler, nikotinfan, egyúttal sört meg nem vető létforma, és sajnálatos módon kihullottak az evolúciós rosta lyukain. Megint mások hosszú kómába burkolóztak, némelyeket megfertőzött a korrupciónak hívott betegség, s ennek szövődményei, mint például az előzetes.

Lendvai Ildi, Kiss Peti, Szekeres Imi, Horn Gyuszi, Hagyó Miki...Kovács Laci egészen a kellemesebb klímájú brüsszeli dombságig is elmenekült a feltörekvő kisgömböc elől, és a védett övezetből rikoltozta csak vissza bátortalan gondolatait. Csapás csapás hátán, vagy ahogy azt a művelt unterstájer paraszt mondaná: Schlag zum Schlag, pestiesen: Zuschlag...

Félnehézsúly kihívója: Mesterházy Attila!

Hősünk ekkorra már szó szerint megkerülhetetlen, félnehézsúlyú jelenség volt pártjában, akit folyamatosan támadtak belső kihívói. A politikai korszakváltást mintegy meghirdetve a megszokott és lezser kockás ing/cippzáras pulcsi kombót legott öltönyökre cserélte. Megjelenését azzal is karakteresebbé próbálta tenni, hogy megszabadult az arcának valóban karaktert adó, Zorro szakálltól - már megint ez a spanyol vonal... Az álarctól nyilván még korábban, de erről nincsenek pontos feljegyzések.

A három gombos öltöny nem menő

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a teltebb (fat guy political correctly) karakterű emberkék egyik legnagyobb tévedése, ha magasan záródó, három gombos öltönyökkel próbálják meg leplezni testüket! A folyamatos tanácsok ellenére Attila is elkövette éveken át ezt a hibát. A hatás éppen ellentétes lesz a külső szemlélőben. Az ilyen sziluettel rendelkező urak jobban teszik, ha minél nyitottabb kivágású, egyébként manapság trendi két gombos zakókba bújnak, és különösen ügyelnek arra, hogy a zakó hossza ne érjen túl a nadrág ülepénél. Amennyiben a konfekcionált ruhadarab hosszabb ennél, úgy "a szabó a barátunk" jeligét követve ne legyünk lusták igazíttatni!!! Az optikai tuning csodákra képes, a rövid zakó és a szűkített nadrág az urak push up-ja!

Fejben dől el: Horváth Csaba, Mesterházy Attila

Próbált Attila sportosabban élni, és kissé kevesebb homlokráncolásra késztetni az őt gatyába rázni igyekvő stylistokat, de ez nem járt sikerrel...Hosszas kutatómunka eredményeképpen rábukkantunk arra a felvételre is Attila archívumából, ami az alatt a fél óra alatt készült, amikor is hősünk az elmúltnyolcévben sportolt. A képen a jó svádájú, kacéran kihúzott szemöldökű Horváth Csabával látható önfeledt fejelgetés közben.

A new age embere: Mesterházy Attila

Hogy hogy nem, ez módfelett aktív létforma nem járt sikerrel, de örömmel jelenthetjük, hogy talán már egy éve is van, hogy valakinek sikerült kimondania azt a mondatot, ami Attilát is a számára előnyösebb ruhák viselésére késztette. Ezzel egyidejűleg a frizurát is sikerült trendibbé varázsolni egy kis peckes oldalra fésüléssel.

Minden jó, ha jó a vége, nincs más hátra, minthogy mi is sikeres szereplést kívánjunk az aspiránsnak a számára legközelebb esélyt hordozó, 2018-as parlamenti választásokhoz!

0 Tovább

Orbán Viktort megette Döbrögi

Az évértékelő beszédek sorrendjével párhuzamosan haladva kielemeztük a minap Gyurcsány Ferenc ruházatának fejlődési fázisait, most pedig Orbán Viktor következik.

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a Gardrob egy öltözködési, illetve tágabb értelemben életstílus blog azoknak a férfiaknak, akik elegáns és business casual ruházatukat nem csak hordani, de viselni is akarják, továbbá megjelenésükkel üzenni kívánnak a külvilág felé. Kritikai észrevételeinket mindenkor a segítő jó szándék vezérli, öncélú piszkálódásban nem veszünk részt. Üzletünkben és a blogon tökéletes egyenlőség uralkodik nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül: beszólunk mi mindenkinek, osztjónapot!

Ki ne emlékezne még... akarom mondani, ki emlékszik már arra, amikor a rendszerváltás hajnalán felbukkant egy erősen liberális fizimiskájú, rendkívül progresszív gondolatokat megfogalmazó, Soros Gyuri bácsi ösztöndíjából frissen kistafírozott emberke.

A bölcsész és jogász hallgatók egy klubhoz tartozását hirdetni hivatott szakáll ekkor még megvolt, a nélkülözéstől sem mentes egyetemi évekről, a kemény munkával élére állított vajas kenyerekről pedig a franciásan vékony testalkat árulkodott. A felületes szemlélő figyelmét felhívnám arra, hogy ez még nem a párttárs, Rogán Antal által preferált Louis Vuitton hátizsák!

Orbán Viktor, Kövér László

Pontos adatokkal nem rendelkezünk a kiegészítő márkáját illetően, de sanszos, hogy egy "lezsör end plezsör" Budmil tatyóról van szó, esetleg még lengyel testvéreink közreműködésével szürke importált vietnami kézműves műremek nyomhatja az ifjú vállakat. Említsük meg még, a korszak trendjének megfelelően bőségráncolt pantallót, továbbá a pakisztáni pamut flanel, rövid ujjú inget. A mellette álló, nomád állattartó figurával már akkor felvették az azóta is megfigyelhető taktikai felállást, miszerint Kövér jobbra üzen, mialatt Orbán balra figyel.

Orbán Viktor, Deutsch Tamás

Az idő haladtával hősünk hátrahagyott egynémely arcszőrzetet, valamint ezzel egyidejűleg terhessé vált liberális eszméket, és öltözéke lényegesen civilizáltabbá vált. A vadakat terelgető juhász is háttérbe szorult ideiglenesen, trendibbnek tűnt őt lecserélni a non-stop egyetemista, a konzervatív családmodellt újra értelmező Deutsch Tomira, vagy a korai Vágási Ferire a Szomszédokból... (történészeink között még folynak a találgatások). Mondanom sem kell, hogy a népi tradíciók eme kikezdhetetlen őre azóta már a brüsszeli vártán lövi halomra verbálisan az őt EUROban pénzelő, uniós vezetőket. A szó, amit kerestek a hiteles...

Orbán Viktor

Elképesztően gyors népszerűség-növekedést hozó ellenzéki évek jöttek. A következetesen és haladó módon felvállalt nyugati eszméket hangoztató Orbán Viktor szettjével kapcsolatban legyen szabad felhívnom a figyelmet, hogy a felvételen a félelmetes hajzatú Fodor Gábor mellett szónokló, Che Guevarra-szerű figura ingjén egy úgynevezett "orosz gallér" található... kéretik későbbiekben nem áthallani!

Négy, kormányon eltöltött esztendő, majd egy hosszú, elmúltnyolcéves pauza után, a Kaya Imbrahimi, felejthető mozzanatokat követően el is érkeztünk nagyjából a ma is ismert Orbán Viktorhoz, aki – remélem, nem sértem meg ezzel - öltözködésében a legkiválóbb nyugati trendeket követi.

Orbán Viktor

Sötét tónusú, legtöbbször mélykék öltöny, fehér, vagy kék ing, sötétkék, vörös, vagy lila selyem nyakkendő. Hibátlan. Azt kell mondjam, hogy nem igazán lehet kritikával illetni, amikor vezetői minőségében jelenik meg az emberek előtt. Nem tudom, hogy súg-e neki valaki az öltözködését illetően, gondolom, hogy igen.

Jót tenne Orbán Viktornak, ha rátalálna egy ugyanilyen következetesen felépített outfitre akkor is, amikor a nép egyszerű fiaként vegyül. Meggyőződésem, hogy a focimeccsre járós, kabala inget is át lehetne adni valamelyik polgári körnek emléktárgy gyanánt, bár a méretét tekintve akár a következő békemenetre is jó lenne körmeneti zászlónak, öten, hatan boldogan kapaszkodhatnának belé.

Orbán Viktor telefonon irányítja a mérkőzést

Nem tudok szó nélkül elmenni a sport fontosságát mindig hangsúlyozó miniszterelnök látványos sziluettbeli átalakulása mellett... Nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi ellenzék hosszú ideig nem veszélyezteti a pozícióját, így remélhetőleg több ideje jut majd egy átfogó alakreformra is.

Csak bizakodni tudok, hogy a rezsicsökkentést zászlajára tűző elnök nem a jegyrendszer közelgő bevezetésére kívánta felhívni a figyelmünket ezzel a felhalmozással, amit deréktájon prezentál. A magam részéről mindenképpen jobbnak tartanám, ha az ország első embere nem Döbrögi stílusban képviselne minket a világban.

Kun Gergely

5 Tovább

Gyurcsány pulcsi

A Gardrob egy öltözködési, illetve tágabb értelemben életstílus blog mindazon férfiak számára, akik elegáns és business casual ruházatukat nem csak hordani, de viselni is akarják, továbbá megjelenésükkel üzenni kívánnak a külvilág felé. Kritikai észrevételeinket mindenkor a segítő jószándék vezérli, öncélú piszkálódásban nem veszünk részt. Üzletünkben és a blogon tökéletes egyenlőség uralkodik nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül: beszólunk mi mindenkinek, osztjónapot!

A választások közeledtével egyre nagyobb figyelem irányul kis hazánk jelenlegi vezetőire, illetve az aspiránsokra. Nem ígérem, hogy ez a bejegyzés egy hagyományt kívánna teremteni, amely során majd végigmegyünk az ismertebb arcokon, de egy politikailag megosztó személyiség ruházati evolúcióját ma pellengére állítjuk.

Gyurcsány Ferencnek sem politikai előéletét, sem a közbeszédben manapság oly kedvelt múltbéli vagyongyarapodását nem kívánjuk vizsgálni, úgy teszünk, mintha a nagypolitikai színpadra lépését megelőzően nem is létezett volna. Ettől az alapállásunktól csupán egy felvétel erejéig tekintenénk el, ami remekül illusztrálja azt a lenyűgöző outfit evolúciót, amin Ferenc a nem túl dicső KISZ-es évektől kezdődően átment. A fekete-fehér fotó dacára én szinte az ujjaim közt érzem a pakisztáni pamut flanel baba popsi finomságát. A korabeli magyar optikai ipar által kibocsátott, nem túl kis méretű SZTK keret döbbenetes profizmussal irányítja rá figyelmünket az átgondolt szasszún frizurára.

A "miniszterelnök aspiráns Gyurcsány" szett egy olyan belpolitikai helyzetben került előtérbe, ahol viselőjéről dinamizmust, rátermettséget, vezetői képességet kellett sugároznia. Ez nem tűnt túlzottan nehéz feladatnak, hiszen párton belüli ellenlábasainak lagymatagságát és tehetetlenségét még úgy is könnyedén felülmúlhatta volna, ha a rajzfilmbéli kisvakond nadrágját választja az üzenetet hordozó ruhadarabnak. A hibátlan, "bizniszmen" kellékezettségű szett tökéletesnek bizonyult, Gyurcsány tarolt párton belül, és évekig azon kívül is. Nem tudom, hogy mennyire volt tudatos anno az üzenet, ahogy egyértelműen szakítani akart elődjeinek népi urbánuskodó, két számmal nagyobb ruhákat esetlenül viselő, késő kádári (káderi) viseleteivel, vagy csak ez lógott az ekkorra már súlyosan milliárdos üzletember szekrényében. Mindegy is. Lapozzunk.

Következett pár dicsőséges, vagy felejthető év (nem kívánt rész pártállástól függően törlendő), ahol az akkori miniszterelnököt is utolérte nem egyszer az az arculatépítési törekvés, ami - szerintem hibásan - a ti kutyátok kölyke vagyok feeling-et hivatott kelteni a polgárokban. Meggyőződésem, hogy egy vezetőnek pl.: árvíz idején nem szó szerint a gátakon kell lennie, ott ő csak arra jó, hogy a profik munkáját média imidzzsé züllessze. Tíz perc homokzsákolás nem oszt, nem szoroz. Kivételt képez az az eset, amikor a szeretett vezér kivesz két hét szabadságot, s minden egyebet félredobva éjjel-nappal az ügy érdekében tüsténkedik, de én ilyenről még a világon nem hallottam.

Új pártjában annyi a régi emeszpés arc, hogy Ferenc az indulás óta mást sem csinál, mint újrapozícionál. Hogy ehhez miért pont a pulcsis felöltözést érezte hitelesnek, az számomra rejtély. A közönség sorait végigpásztázva választhatott volna akár egy tetszetős járókeretet is kiegészítő gyanánt, azzal tán hitelesebb lenne az azonosulás.

Ferenc az imidzsépítésben odáig ment, hogy még szakácskönyvet is kiadott...
Hogy a stylistok a jobb sorsra érdemes kockás (ejtsd rácsos) inget miért azonosítják az Egyesült Államokban a "nép derék fia vagyok" hangulattal, azt értem. Nem végeztem ezirányú kutatásokat, de szinte biztos, hogy mind az ohioi marhapásztorok, mind pedig a texasi olajparasztok kölkei nagy számban már eleve western hangulatú kockás ingben jönnek a világra.

Meg kéne végre érteni, hogy bizonyos öltözködési üzeneteket nem lehet kulturális csavarok nélkül csak úgy egyszerűen átvenni. Itthon ezt a szerepet elterjedtsége okán sokkal inkább betölthené egy "Retro Jeans" feliratú, szakadt, rövid ujjú poló, a hozzá tartozó, autentikusan szénné gyúrt felkarokkal...
Persze a szakácskönyvből nem olvastam egy sort sem, a műfaj nem az esetem, de biztos vagyok benne, hogy a "szögedi halászlé" recept nem zárulhat másképp, mint hogy "Öszöd, nem öszöd, nincsön más!".

Kun Gergely

6 Tovább

Fekete Laci önmagában a Nagy Duett

Elindult a Nagy Duett újabb szériája szerencsétlen celebekkel, és a melléjük rendelt, jobb sorsa érdemes profi énekesekkel. A műsor semmivel sem rosszabb, mint a manapság futó sztár haknik, sőt, a műfaji adottságokból kifolyólag lehetőséget is biztosít a tisztelt nagyérdeműnek egy bizsergető kárörvendésre.

Ha valaki nem tudná, a show arra épül, hogy más területen ilyen-olyan hírnevet szerzett delikvensek totális hülyét csinálnak magukból azáltal, hogy énekelni próbálnak énekhang nélkül. Most persze mondhatnátok, hogy vannak, akik ezt évek óta gyakorolják, s érthetetlen módon még ígény is jelentkezik rájuk a honi zeneiparban. Hogy ne menjünk messzire, Gáspár Győző, vagy akár Zámbó Árpád(y) rajongótáborát sem zavarta meg az elmúlt évek során a kultúrált énekhangok teljes hiánya.

Azon túlmenően, hogy nem érzem magamat alkalmasnak zenei kritikák megfogalmazására, mindenképpen meg kell jegyezzem, hogy a Pokorny Lia/Dolhai Attila kettős előadása alapján nem sikerült megtudnom, melyikük is az énekes...Hogy ez most dicséret-e Liának, vagy kritika Dolhainak, azt döntsétek el ti, de Mező Misi még egy musicalben is jobban feszítene, mint ahogy Attila szó szerint "újra színezte" a Magna cum Laude slágerét.

Teljesen egyet kell értsek a nézők és a zsűri egyöntetű döntésével, miszerint visszaengedték Joshi Barath-ot eredeti foglalkozásához, így zavartalanul vájkálhat tovább mentálisan korlátozott celebjeink múltjában. Rém kedves ember, maga a két lábon járó jószándék, de ezt a nem túl magasra feltett lécet ezúttal nem sikerült megugrania.

Csepregi Éva, Joshi Barat

Valakinek a nevén élcelődni nem túl européer viselkedés, már megboldogult Antal Imrének sem igazán sikerült az általa kreált "Nyomasek Bobó"-val túlzottan nagy sikereket aratnia. A TV2 most mégis előhúzta a vicces név kártyát, s nem átallott percekig a francia származású rádiós műsorvezető, Kuki nevén poénkodni. 5 éves fiam óvodás csoportjában nyilvánvalóan ülne még ez a gegg, de érzésem szerint a műsor nem őket célozza. Ahogy honfitársai nagy része, úgy a rádiós is remekül érzi a felöltözést, ezért inkább szolgálhatna példaképül, mintsem viccek céltáblájaként.

Ami azonban most, 72 órával az adás után, mikor is jelen sorokat billentyűzöm sem hagy nyugodni, az Fekete Laci nem hétköznapi módon cizellált fellépő szettje... Biztosan ott kell legyen az ÜZENET, hiszen egy nem kis pénzből felépített show szereplői nem jelenhetnek meg csak úgy a színpadon.

Nótár Mary, Fekete Laci

Sokat tanult, tapasztalt stylistok serege segít ilyenkor összerakni a műsor arculatát, úgyhogy a hiba biztosan az én gépemben van... Azt gondolom, hogy a "szarból várat építeni" kifejezés alkalmazása nem nélkülözne minden alapot az adott szituációban, mégis úgy érzem, túlzás volt a mi Lacinkat csak úgy IFA pilóta, zsírgladiátorként odalökni a fanyalgó kritikusoroszlánok közé. Sőt, ha már ez volt a koncepció, kedves szakemberek, akkor felhívnám szíves figyelmeteket a piros, polyamid láncos trikóra, amely minden további kétely nélkül hirdette viselőjéről a 70-es években a teherautó sofőri kaszthoz való tartozást.

Fekete Laci önmagában a Nagy Duett

Szóval: adva van egy közepes magyarországi kisváros éves csapadékmennyiségét izzadtság formájában tartalmazó sárga trikó, néminemű mellszőr, pajszer méretű karok, izmok, kevéske bőr. Sajnos nyoma sincs a már megszokott "Kőbányai Világos" hímzésű nyilatkozó ingnek, sehol a hasfal repedést gátló, anti divatcikk bőrszíj.Könnyen lehet, hogy Laci imidzsének újrapozícionálása zajlik, csak ez az arculatépítésnek egy oly magas dimenziója, hogy ahhoz mi pórok már fel nem érhetünk.

Igazán sajnálom, hogy ruházati ajánlatunk az átlagos testméretű emberekre fókuszál, de mivel szeretem a kihívásokat, komolyan megfontolom a méretes szabászati szolgáltatás elindítását a Laci nagyságú ügyfelek miatt. Nem lenne túl sok dolgunk, mi?

Kun Gergely

0 Tovább

Fancy, sznob, trendi? Ott a helyünk!

Dívik mostanság egy modern kori busójárás a belbudai elit körében, egy 21. századi zarándoklat, ha úgy tetszik, nevezetesen az Etyeki borturnézás. Megfejthetetlen, hogy milyen érzelmek dúlnak a háttérben, de a felső fancy tízezer immáron négyszer egy évben Etyekre cseréli a pre-party helyszínét a jól megszokott Gozsdu-Bazilika-Symbol bermuda háromszög helyett.

Megérkezni Etyekre nem túl bonyolult, autónkat leparkolni már annál inkább. Nem sikerült olyan korán érkeznünk egyszer sem, hogy a gépjárműveket irányítani hivatott őrök ne lettek volna már lapaj részegek. Ez persze nem probléma, elvégre borvidék, vagy mi?! Szeressék az italt, csak néha komoly beszélgetések zajlanak, mikor azt állítják, hogy nincs hely, te meg látod, hogy van még. A környék relatíve gyéren ellátott aszfaltozott parkolóhelyekkel, ami azért különösen kellemetlen, mert tapasztalataim szerint a község felszíne vagy sártól csatakos vagy poros. Nem volna rossz ötlet legalább az emberek által használatos hangyaútvonalakat murvával nyakon önteni.

A látogatók seregét elnézve az bizton állítható, hogy 90%-uk még zsugorfóliázott, szeletelt, előpácolt állapotban sem igazán látott malacot, most pedig mind ott sertepertél Árpás László sonkamester háta megett, csodálja a nyárson pörgő, perzselődő Dezsőt, és igyekszik rendkívül szakavatottnak tűnni... Ez a profizmus, ez az ellentmondást nem tűrő autentizmus a borokról folytatott diskurzusokban is tettenérhető. Különösen azok a párbeszédek ígérkeznek izgalmasnak, ahol egynémely túrázó éppen a borászt okítja saját borait illetően. Ilyenkor persze nem marad más hátra, mint a megértő bólogatás. Adj igazat a piásnak, előbb szabadulsz, és talán még vásárol is pár kannával!

A helyzet egyébiránt tök olyan, mint amikor a Balatont lepik el a "fancy arcok". Kialakultak már itt is a 'must have' (ejtsd: mászt hev, ne tessenek mustra gondolni) helyek, ahonnan illik becsekkolni a Facebookra, így már éjfélkor mutogatni lehet szakavatott módon a többi yuppie-nak, hogy éppen melyek a legtrendibb évjáratok. Rókusfalvy, Krisán, Árpás. A többség természetesen tudomásul veszi, hogy nagyobb sétákat kell tegyen a fentebb említett parkolási mizéria okán, de persze mindenütt ott van a gyalogosok között gördülő kötschög, aki ha tehetné, még a pincelépcsőn is a kúhéttel zötyögne le.

Le kell szögeznem, hogy én nagyon örülök az etyeki hájpnak, és alapvetően tetszik nekem, ami a fehérbor körül Magyarországon zajlik. Annyira elegem van már az érdemtelenül túlárazott villányi, meg szekszárdi borokból, hogy elmondani nem tudom. Az is egy rendkívül barátságos kezdeményezés, hogy a szervezők más tájak borait is bemutatni engedik, hiszen ez még egy olyan távolság, ahová leruccan a pesti ember, távolabbi borvidékeinkre csak akkor, ha szénhidrátban gazdag wellness is akad a környéken...

A szervezők ígéretének megfelelően a sötétedés beálltával a nagyérdemű is szétszéled. Már csak innen-onnan csendül fel egy egy operettbetét és/vagy örökbecsű elgété, esetleg István a király. A kis tűsarkúak gazdái a hátrahagyott palackok számával egyenesen arányos kilengésekkel kavirnyásznak autóik felé, és immáron sokadszor fogadják meg, hogy legközelebb aztán tutti hoznak ide vmi váltócipőt!

Kun Gergely

0 Tovább

Milyennek kellene lennie egy bálnak?

Sokszor ér az a vád, hogy az életemet partyról partyra járva, golf klubokban, yacht kikötőkben, új autók átadásán, elegáns éttermekben, üzletember találkozókon élem. Akik közelebbről ismernek, tudják, hogy ezen események 90%-a munka. Elegáns üzleti viselettel, valamint business casual-lel foglalkozom, és ezek a rendezvények kiváló alkalmak arra, hogy a Loft Outlet ismertségét növeljük. Na nem, nem akarok szenteskedni, bevallom a meló végeztével szélnek eresztjük a hostesst, és keményen lelazítunk egy bulival, de miért is ne tennénk?!

Hajós András - Médiabál Győr

Sírva ne fakadjon senki, de higgyétek el, hogy sokszor nem is olyan egyszerű a "jól érzem magam" vigyort ráerőszakolni az arcomra! Voltam én már sok olyan buliban, ahol a metró aluljáróban dekára mért, pogácsának nevezett "száraz fájdalmat" próbálták leerőltetni a torkomon valami vállalhatatlan lőrével, amit az est szponzora barter keretében felkínált. Cinikus, mi?

Persze, az, de éppen ezért nem véletlenül megyek el már jóllakottan a vacsorás találkozókra, s alig várom a végét, hogy kinyithassak végre otthon a párommal egy igazán kellemes toszkán nedűt!

Tisztelet a maroknyi kivételnek, de a bálok, partyk elképesztő sablonosan szervezettek. Hónapokon át érezhető, hogy egynémely vodka, pálinka, vagy éppen energiaital forgalmazónak kiadta napi parancsban az anyacége: támadás, el kell foglalni a budapesti "must have" helyszíneket, s a potyavadász, minden buliban felbukkanó arc tolja is a szájába a kínálatot rendesen!

És mi a helyzet a fülbevalóval??? Jómagam zenében kvázi mindenevő vagyok. A jazztől, DJ Julia Carpenteren át, egészen a trash metálig minden stílus bejön. Hogy hogyan tudnak ennek ellenére még számomra is tömegoszlató fegyverként működő zenei kínálatot összeválogatni egynémely eseményen, az tényleg rejtély... Biztosan úgy rendelik meg a fellépőt, hogy "küldjétek valamelyik gigamegasztárost, oszt jónapot!" És a bálozó már csöröghet is egy hétzenés, hongkong-i quarz óra zenei színvonalára...

Miklósa Erika, Médiabál Győr

Legutóbb nagyon kedves meghívást kaptunk Győrbe, ahová mindig szívesen térek vissza. Az esemény első hallásra olyannak ígérkezett, mint a többi, jól kialakított, évről évre megrendezésre kerülő bál, ezúttal a "média" hívószó köré építve. Lesz majd eszem-iszom, dínom-dánom, kicsi zene, kicsi tánc, jóccakát! Annak ígérkezett, de csak a küszöbig volt az...

A belépéstől kezdve a távozásig folyamatosan jelen volt bennem a "megérkeztem" érzés! Higgyétek el nekem, hogy a partyzás területén nem ez az első napom az iskolában, mégis azt kell mondjam, emlékezetes módon lelazítottam magam, és ahogy elnéztem, pár százan voltunk még így a bálon!

A welcome drinktől egészen a búcsúzkodásig nem volt egy unalmas pillanat, és határozottan állíthatom, hogy ez a leglényegesebb dolog egy iyen programon. Esszenciális kérdés, mégis oly' sokan elszúrják, mondván: na abban a fél órában majd ellesznek egymással kicsit a vendégek. Hát itt ez is rendben volt!

Szóval laza csevej rég nem látott arcokkal az érkezéskor, kitűnő italok, melyek közt mindenki megtalálja az ő szájának kedveset, remek asztaltársaság, kiket ugyan nem ismertünk, de két perc múlva már együtt röhögcséltünk. Az este dinamikusan folyt, háta mögött a Győri Filharmonikusokkal Miklósa Erika szórakoztatott bennünket. Végre egy hang, ami az egész világon érthető, egy arc, aki nem rohan tovább a bivalybürgözdi búcsúba fellépni a művházban. Egész este velünk maradt, többször is megcsodálhattuk tehetségét. Az esemény  hivatalos házigazdái, Liptai Klaudia oldalán Nagy Balázs színművésszel gördülékenyen, sziporkázva vezették fel az egymást követő attrakciókat.

Nem önfényezve, nem tolakodóan, de mégis reflektorfénybe állítva a jelölteket díjakat is kiosztottak, a teljes igénye nélkül például Hajós Andrásnak, örökös Heti Hetes tagnak, Emil Rulez frontembernek mint az Év Médiaszemélyiségének, de Stohl András sem távozott az estről üres kézzel. 

A menüsor neves pesti éttermeket megszégyenítően volt komoly, nem emlékszem bulira, ahol a klasszikus étkektől egészen a japán sushiig mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelőt! Mivel az italok terén is hasonló volt a kínálat, nem csoda, hogy a vacsora után közvetlenül puskagolyóként lőttek ki a táncoslábúak a parkettre.

A zenei repertoár szinkronban mozgott a közönség emelkedő maligánfokával, így jutottunk el a kellemes szalonzenétől, a már sok helyütt bizonyított SMILE Showtime Banden át (élén a bulimotor, partyanimal Gönczi Gáborral :) ) az 1990-es évek még táncolható zenéit nyomató DJRadnai-ig. A szervezők nagyon kitettek magukért, minden ponton érződött, hogy csakis a kipróbált, megszűrt, nívós szolgáltatást nyújtani képes kínálat kerülhetett be a csapatba.

DJ Radnai

Na és a közönség....

Aki ismer tudhatja, nem kenyerem a visszafogottság, ha ruházati kritikáról van szó, de őszintén mondom, ennyi jól öltözött embert nem sok helyen láttam így együtt, pedig a korosztály nagyon széles spektrumon mozgott. Voltak itt tizenéves elsőbálozók, de 70 körüli seniorok is. Mindenkinek sikerült a helyhez, az eseményhez, illetve saját adottságaihoz megfelelő szetteket választania.

Kedves Marica, kedves Imre köszönjük szépen!

Ja, bocs, van azért olyan is, ami rossz szájízt hagyott bennem...

...meg tudná végre valaki magyarázni, hogy ezek a hülye médiások miért nem akarnak minden hétvégén egy ekkkkkora bulit????!!!!

Kun Gergely

0 Tovább

Stohl András, az igénytelen

A Story Gálák évről évre visszatérő alkalmat szolgáltatnak kis hazánkban egy kedvelt tömegsport, nevezetesen a „döglött oroszlán rugdosás” gyakorlására. A cybertérben ezrével sorjázó kommentekből már-már az a benyomása alakulhatna ki a szemlélőnek, hogy ebben az országban, ha divatról van szó, mindenki baromira érzi a ritmust, és még Fifike nagykörúti szaratásához is átgondolt szettekben hajlandók csak utcára lépni a Zemberek. 

Bárcsak így lenne! 

Sajnos ezen a területen is - mármint a divatban, hiszen a halott oroszlán püfölésben világbajnok a magyar - úgy fest a helyzet, mint amikor a SPORT TV-n friss prolicenszes, kisegítő-pótsegéd edzők fitymálják atom nagy arccal Guardiola taktikai húzásait. Az eredmények nyilván önmagukért beszélnek ruházatban is, fociban is, a többi néma csend...

Tartsanak bár nagyképűnek, de rangon alulinak vélném, hogy ezeken a hasábokon még egyszer foglalkozzunk Kiszel Tünde outfitjeivel. Rá halmozottan érvényes a megállapítás, hogy arról híres, hogy híres, és csupán a róla zajló közbeszéd tartja mindmáig lélegeztetőgépen ezt az elcseszett nőstény ripacsot. Pár nap, és már el is felejtjük, vajon ki volt az az aktuális vak hódoló, aki élő díszletként majomkodott az egyre pedofilabb hajlamú dívaroncs oldalán.

Az est kitüntetettjei között volt azonban egy híres/hírhedt színész, Stohl András, akit Ómolnár Miklós egyszerűen csak reneszánsz emberként konferált fel. A Story Magazin teljhatalmú ura, ezen keresztül bérribancok, szappanopera sztárok, kivénhedt latrok, valamint a teljes Zámbó-család legnagyobb magyarországi munkaadója nyilván a börtönből szabadult polgár újjászületésére gondolt.

Hát igen, Buci, ezt a szerepet te már erre az életre magadra vetted. 

Nem mondom, hogy nem akad olyan polgár, aki téged ne Dantonnal azonosítana, és bizonyára vannak olyanok is, akiknek te vagy Fortinbras a Hamletből. Sokan ismernek moziszerepeidről, mint például a felejthető Meseautó Szűcs Jánosa, míg megint mások életük végéig nem felejtik el azt a tigrisbukfencet, melyet az RTL Klub konferansziéjaként mutattál be nagy-nagy örömünkre.

Ezektől föggetlenül a múltban te tényleg nagyot hibáztál, de amit rád mértek, azt böcsülettel le is ülted. Innentől kezdve, azt gondolom, nem szép dolog azon élcelődni, hogy vajon porcukor volt-e az a fehér valami, amit az imént a szilvásgombócodra szórtál... Nem korrekt felemlegetni mértéktelen italozásaidat, továbbá azt sem, hogy ilyen állapotodban nálad még fegyver is akad, ha már lúd, legyen kövér alapon.

Egy dologgal azért finoman, véletlenül sem bántón, megpiszkálnálak. Maradjunk az ómolnári reneszánsz párhuzamnál, de én a korszakot meghatározó jellemvonások közül inkább most a reneszánsz ember én-központúságára hívnám fel a figyelmedet.

Egy olyan ismert arc, egy színész, az est egyik fő díjazottja egészen egyszerűen nem teheti meg, hogy egy ilyen szedett-vedett ruhában áll a közönsége, az őt díjra érdemesnek tartók elé! Nem tudok másra gondolni, mint hogy Koppány karaktere annyira a részeddé vált, hogy hozzá hasonlóan te is képtelen vagy megérezni, hogy bizony a téged körbevevő világ trendje megváltozott. De vigyáz, félő, hogy így a stylistok hamarosan felnégyelnek! 

Mert az rendben van, hogy valaki szólt, erre az eseményre egy picikét több kell, mint az elmaradhatatlan, két számmal nagyobb bőrdzseki, és valahonnan kerítettél is egy sötét pantallót, ami nyilván egy nálad magasabb emberé, mi más is szolgálhatna magyarázatul arra a cca 15-20 centis anyagtorlódásra, amit cipőtájékon bemutat a nadrág. Egy ilyen díjátadóra minimum egy tökéletes, sötét öltöny dukál, részedről inkább egy szmoking, amit akár kellékes barátod is meg tudott volna oldani az alkalomra, ha már ezen akarsz spórolni. 

Mivel a szetted úgy ahogy van egy röhejes tévedés, szinte már csak a rend kedvéért említem meg, hogy a széttiport, lapított orrú cipő semmiképpen sem való emberek közé, a zakó ujja pedig annyira hosszú, hogy azt már kommunikációs üzenetnek gyanítom, kevésbé hibának...

Itt és most éppen ezért szeretettel fordulok feléd, és felajánlom segítségemet! Amennyiben élsz vele, garantálom, hogy számodra is döbbenetes pozitív visszajelzésekkel fogsz találkozni. Mondom ezt nem is annyira azért, mert mi akkora tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren, hanem inkább a sokkoló megjelenésbeli különbség okán, amit jelenlegi szettjeid után még egy nyeretlen, kezdő stylist is könnyedén zajos sikerré formál. 

Aztán majd csak győzzék a nézők a tapsrendet!

Kun Gergely

5 Tovább

Szocsi: Magyar Olimpikonok designed by Mucsaröcsöge

Méltatlan csata zajlik a magyar kibertérben. ClassFM Balázséktól kezdve, a kertévéken át, le egészen a blogvilágig több felület is össztüzet zúdit a téli olimpiára készülő együttes formaruhájára. Véget nem érő, kölcsönös plágium vádak a Sugarbird kontra Cako ügyben, itthoni sikertelenségét kárhoztató, Amerikába kivándorló Herczeg Zoli, most meg ez! A Zembernek ocsúdni sincs ideje, csak kapkodjuk a fejünket.

A ruha=kommunikáció! Ezt már sokszor kifejtettük eme hasábokon. Ebben hiszünk, ezt próbáljuk a hozzánk forduló vevők fejébe belecsepegtetni. Nézegetem az olimpiai különítmény fotóját.... Kell, hogy legyen valami koncepció, egy üzenet, hiszen minden ország komoly imázsépítésre használja fel ma már a sport eme ünnepét. Túl egyszerű lenne a válasz, ezért el is hessegetem hamar, hogy a "Rezsicsökkentés" üzenetét hivatottak hordozni versenyzőink ezekkel a szerzeteseket megszégyenítően puritán szettekkel. Nem nem... máshol lesz a megoldás...

Egyszercsak beugrik! Nemhiába foglalkoztam én alapanyagokkal sok sok éven át! Ott hevert a szemem előtt órákig! Hogy nem vettem észre elsőre a szédületes koncepciót, amivel a ruhák alkotója kis hazánk egy-egy dicsőséges korszakára próbált asszociálni!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, az elénk táruló női formaruhák alapanyaga megszólalásig hasonlatos az 1848-as Szabadságharcot követő boldog kiegyezéses békeidőkben közepesen elismert színvonalú nyilvános illemhelyet üzemeltető özv. Deákné vásznához! Korabeli hiteles orgánumokra támaszkodva, mint amilyen pl a Pescht-Budai Schratzock Hírmondó  biztosan tudhatjuk, hogy eme drága asszony az említett wc vállalkozásán túlmenően ruházati alapanyagok forgalmazásával is foglalkozott. Ebbéli tevékenységétől még az ellene ádáz harcot folytató textiles konkurrencia alpári támadásai sem tántoríthatták el. Az utókor számára fennmaradt számtalan ócsárló rigmusból legyen elég csak azt az egyet idézni, miszerint "Deákné, húzd le a közvécéden a vásznadat, az is csak egy szar!"

A zseniális tervező a ruhák kialakítása kapcsán félreérthetetlen utalást tett a magyar Pógárokat langymeleg egyenlőségben tartó Kádár éra egyik ikonikus televíziós alkotására is, mely akkortájt milliókat szögezett a képernyők elé, s adott napokig szellemi csócsálnivalót az ingerszegény környezetben tengődő honfitársainknak. Ki ne emlékezne még közűlünk a csehszlovák filmkészítés csúcsait ostromló TV sorozatra, a Kórház a város szélén-re, és az abban a szocialista NŐ számára mintául szolgáló Tchenková Alzsbetá kohászszíveket megmelengető szettjeire?! Még a mindig magabiztos szexistennő, Irina nővér is féltékennyé vált, amikor Blazsej doktorral négyszemközt konzultált a drága Zsbeta doktornő...

Elképesztő stílusra vall, ahogy a nagy elődök munkái visszaköszönnek a harmadik évezredben csatatérre vonuló, modern gladiátorok kellékein. Szóval kedves fanyalgók, nincs igazatok! Mit nékünk az amerikai Raplh Lauren, vagy az olaszok Giorgioja, és tán hanyatt kéne esnünk a svéd H & M-től?! Ugyan már!

Higgyétek el, a Magyar Olimpiai Csapat bevonulása a hazainál értőbb közönségre lel majd, és megtanulja a világ, ha eddig nem tudta volna azt, hogy Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!

Kun Gergely

0 Tovább

Sugarbird - copyright Mrs Beckham

A magyar piac ahhoz a kicsiny, hegyek közé szorított, beltenyész faluhoz hasonlatos, ahol már mindenki megdugott mindkenkit, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nálunk már legalább egyszer mindenki át is baszott mindenkit. Na az obszcenitásról - ígérem - ennyit, de a hevületért, illetve az ide-oda csapongásért előre is elnézést, számomra különösen fájó téma következik.

A divat világában tengetem napjaim, nyilvánvalóan "megtalálnak" az idevágó hírek. Ismert és elismert olasz márkákkal foglalkozom, bevallom, ez ad néminemű felülemelkedést bizonyos piszlicsáré ügyek tekintetében, de barátaim gondoskodnak róla, hogy a futottak még kategória se kerülje el a figyelmemet.

Zajlik most éppen egy nem kicsit mesterségesen hájpolt viharka a hazai divatvilág lavórkájában, nevezetesen, hogy a Sugarbird volt annyira pofátlan, hogy lemásolta (hallottad? LE-MÁ-SOL-TA!!!) Cakó Kinga divattervező kollekciójának darabjait, vagy darabját, már nem is tudom... Téééééényleeeeeeeg????!!!! Na nem mondoooooood???!!!! Nyilván adódik az adekvát kérdés: who's Mrs Kinga Cakó anyway?!

Cako

Nem csak a Cukormadarak...

Fentebb röviden vázolt esemény egy olyan országban történik, ahol egy a csapból is folyó női ruhamárka évtizedek óta olasz, mit olasz, olasznak hazudott bangladesi ruházati termékeket vásárol tömegével. Bérdroidokkal átcímkézteti, és saját logójával teríti szét tonnaszámra az ország területén. Ismétlem, a történet mögött olyan név áll, aki nélkül nem fejeződhet be tévéadások végén manapság a "Műsorvezetőt öltöztette a ....." mondat.

Aztán lapozzunk. Egy rendkívül jól összeállított, a jeans-es felöltözés területén kimondottan sikeres olasz márka hazai forgalmazója évek hosszú, szorgalmas, kitartó munkájával felépített egy "copy"-t, egy teljes brandet, amit árban a nagy, olasz testvér alá pozícionált. Új kollekció megkap, repülőgép Bangladesbe, üveggyöngyért megvarrat, fele áron is a nyereség hatszoros szorzó környékén mozog...Annyi ideje működik már a dolog sikeresen, hogy mára egy teljes generáció felcseperedett úgy, hogy azt hiszi, ez a márka nem is magyarok kezében van, bizonyára egynémely olasz, vagy amerikai céget sejtik a háttérben.

És hogy megy ez külföldön?

A Sugarbird koncepció, amennyire én látom, eleve a másolásról szól. Értem ezalatt, hogy amikor Victoria Beckham, vagy JayZ, de sokkal korábban például a tenisz csillag Björn Borg a nevét adta egy kollekcióhoz, ugye senki nem képzelte azt, hogy legott ruha kreátorokká változtak azok az emberek, akik percekkel korábban még mikrofont, teniszütőt, vagy péniszt szorongattak (bocsánat...).

A háttérben évek óta dolgozó, nagy tapasztalatokkal és kreativitással rendelkező emberek álmodják meg az egyes darabokat, az ARC pedig egy helyben áll, és szimpatikus próbál lenni. Szóval vannak itten ezek a magyar szép lányok, állítólag még sikeresek is voltak a maguk területén, bár hogy mi is volt az a terület, azt néminemű jótékony homály fedi...Ikonok, arcok, celebek... kicsit savanyú, kicsit sárga, de a mienk...

És akkor mi van itthon?
Bejön hozzám egy úriember, barátja nálam vásárol évek óta, ő ajánlott engem, látogatását megelőzi egy telefonbeszélgetés, miszerint épp vett két "Hugo Boss" öltönyt, és kissé gyanút fogott, hamis-e, vagy sem? Mondom néki, nem foglalkozom német cuccal, nem tudom megállapítani. Erősködik, hogy ő azért csak jön.

Az ember jól öltözött, sikeres, tehetős. Az általa behozott 'öltönynek látszó tárgyak' annyira silányak, hogy az már üvölt. Meg sem kéne néznem, de azért alapos akarok lenni, benyúlok a zsebekbe, hátha a bevarrt címkék további támpontot adnak. Nézem az adatokat... Ez tutti hamis!!! Mire a Zember:

- Eddig azt mondtad, nem tudhatod, most meg mire föl vagy hirtelen ilyen magabiztos?! 

-Látod, azonos az alapanyagok kódja. - Mutatom neki a címkéket. - Ez csak akkor lehet, ha két teljesen egyforma darabról van szó, hiszen a szövetre utal, amiből a ruha készült. Elsápad, előttünk ugyanis két teljesen különböző öltöny, az egyik valami világos len/pamut keverék, a másik pedig egy sötét gyapjúszerűség. 

- Vidd vissza a boltba! 

Most meg elvörösödik:

- Milyen boltba...? Kocsiból árulja egy srác...bejárkál az irodába....

- Mi a francnak veszel ilyentől???

- Csak 60.000 volt darabja.... ENNYI.

De azt hiszitek ezzel vége is?! Nézzetek csak körül! Ennyi hamis órát még Rómában sem látsz az afrikai neppereken, amennyi egy-egy budapesti partyn felbukkan, miközben persze Porschek sorakoznak odakünn a parkolóban, mer' ahhoz má' van esze!!!

És az megvan, amikor a dugó miatt épp egy tömött buszmegálló mellett lassítasz a kocsiddal, a várakozó tini nindzsa teknőcök kezében pedig Louis Vuitton virít??? Eszem megáll.

Régóta mondom, hogy a hamisítás, a másolás=LOPÁS! Valakinek a munkával felépített, majd sikeressé vált termékét lemásolod hihetetlen haszon reményében, hiszen téged nem terhelt meg a fejlesztés irgalmatlanul nagy költsége. 

A folyamatot, kedves Vevő, te gerjeszted!

Hadd zárjam ígéretemmel ellentétben mégis egy kissé vulgárisan: baszni és szűznek maradni, nem megy!

Kun Gergely

2 Tovább

Atomtámadással felérő audiovizuális pusztítás

Képtelen vagyok szavakba önteni hálámat a sorsnak, amely megadta, hogy Csóré Béla kortársa lehetek. Ez a fantasztikus szintetizátor virtuóz képes akár 4-5 különböző automatikus ritmus funkciót is előcsalogatni zeneszerszámából, és nem okoz néki gondot kitartóan három fejhangon meleg levegőt lehelni hálás közönsége irányába.

Egy darab ideje már a sógorokhoz járunk síelni, így mi sem tudtuk elkerülni az osztrák nemzeti öntudat és néplélek hamisítatlan kellékeit, nevezetesen a JagaTee-t, a Wurst-ot, a Dampfnudel-t valamint DJ Ötzi-t. Rendkívül érdekes megfigyelni azt a metamorfózist, amint az inkább kocka, mintsem laza osztrák családapák két-három Strohrum elfogyasztását követően lélekben tiroli bőrnadrágos, darutollas kalapos, obertauerni sültparaszttá változnak, és vidáman bögyörészik a sörös krigliket cipelő, trachtenruhás Mädchen-eket.

A praktikumra való törekvés megkímél minket a stájer népviselet vizuális rombolásától, mert nyilván mindenki tetőtől talpig Atomic sícuccban tolja a hegyen. Annál fájóbb realizmussal ölel át minket minden Hüttében a gyilkos hangerőre állított DJ Ötzi, akinek elmaradhatatlan ruházati kiegészítője a koponyasérültek fejbandázsára emlékeztető kötött sapka.

- Na ez az okádék zene nálunk elképzelhetetlen lenne! – azt hiszem, valami ilyesmi hagyta el a számat, mire társaságunk tagjai szinte egy emberként hurrogtak le, hogy burokban élek, csakis ezért nem tudom, miféle kulturális pusztítást végez kis hazánkban a Muzsika TV és a hozzá hasonló szennyeződések!

Én kérek elnézést... – visszakoztam, és alig vártam, hogy újra magyar földet tapodjon a lábam. Nosza, azon melegében meggoogliztam, mit is kínál "mulatós" címszó alatt kis hazám a világnak? Nem gondoltam volna, hogy visszasírom Ötzit... Alig fél óra YouTube válogatás a Muzsika TV méltán örökbecsű jeleneteiből meggyőzött arról, hogy a téma blogbejegyzésre érdemes.

Csóré Béla

Képtelen vagyok szavakba önteni hálámat a sorsnak, amely megadta, hogy Csóré Béla kortársa lehetek. Ez a fantasztikus szintetizátor virtuóz képes akár 4-5 különböző automatikus ritmus funkciót is előcsalogatni zeneszerszámából, és nem okoz néki gondot kitartóan három fejhangon meleg levegőt lehelni hálás közönsége irányába. A sportolás iránti tiszteletét kifejezendő még promóciós anyagának fotózásakor sem volt hajlandó megválni a volt jugoszláv tagköztársaságok valamelyikéből származó, szigorúan eredetvédett ADIDAS pólótól, frizura és bajuszviselete pedig a az 1970-es évek Bundesligajának két lábon járó totemoszlopává varázsolja a drága művész urat.

Ha már sport, csapódjunk át a boxra. Létezik egy hazai bunyós, akinek hosszú évek kitartó munkájával sikerült elkerülnie a WBO, a WBC, továbbá az IBF menedzsereinek látókörét. No, sebaj, legalább megvalósíthatta hollywood-i szerepálmát, nevezetesen egy statiszta sallert valami "zs" kategóriás amerikai moziban... Ez az izgalmas és értékes múlt azonnal a Fásy Ádám nevével fémjelzett mulatós biznisz porondjára emelte. Pityu legalább olyan szánalmasan feszített a ringben, mint a színpadon. Pedig tényleg mindent megpróbált! Még a leginkább Justin Timberlake által reflektorfénybe helyezett kalap trendet is igyekezett meglovagolni, de stylistjai elfelejtették figyelmeztetni, hogy ekkora fejjel és testtel sokkal inkább a vadakat terelő juhász fílinget hozza, mintsem a popsztárét.

Bunyós Pityu

Postás Józsi semmit sem bízott a véletlenre. A "You get what you see" jegyében sem többet, sem kevesebbet nem tár rajongói elé, mint amit izzasztó brainstromingokon kialakított művészneve sugall: kapunk a színpadra egy postást, oszt jónapot. A falusi búcsúk és esküvők koronázatlan királya kétségkívül uralja a szénaboglya szagú színpadok világát. Sikere valószínűleg abban a kellemesen bizsergető érzésben rejlik, amit nyugdíjas nénikékben kelt az utca végén felbukkanó pénzes postás látványa. Ha a Magyar Postának lenne lerombolni szánt imidzse, nyilvánvalóan tűzzel vassal lépne fel eme pusztító audióvizuál élménnyel szemben, ám jó gazda módjára nem bízzák ezt másra, megoldják a pusztítást a profi postások maguk.

Postás Józsi

Érettebbnél érettebb produkciók, érdemtelenül háttérbe szorított, sokoldalú művészek, továbbá a minden poszton bevethető, Jolly Joker Pataky Attilán túl elérkezünk a műfaj hazai nagyágyújához, a muzsikás színpad Terminátorához, mit terminátorához, T-1000-eséhez, a jakuza tetkókat zakójára hímeztető Fásy Ádámhoz.

Fásy Ádám

Az úr zenei képességeiről csak annyit, hogy egy fül- orr- gégész haladéktalanul előkészíttetné asszisztenseivel a műtőt hangszál operációra eme orgánumot hallván. A repedt fazék kifejezés Fásy Ádám által nyert új értelmet. Ennek ellenére folyamatosan duzzadó rajongó tábort tudhat magáénak, és ha ez nem lenne elég, még Zsülike karrierjét is kiválóan egyengeti, úgyhogy a mulatós műfaj csapata kifogyhatatlan, kiöregedni szinte lehetetlen, a patina csak nagyobb elismertséget hoz az évtizedek óta egy slágert játszó bohócok körében.

Balázs Pali

Trendek jöhetnek, stílusok mehetnek, nem fog az idő a mulatós színpadon, a "túllőtt" sminken, a kilónyi fukszon, a hasig kigombolt, strasszos férfi ingen, a Thomas Magnum bajszon, a Balázs Pali rőzsén, meg úgy általában a vásári igénytelenségen.

Kun Gergely

0 Tovább

Neszóljááá’ be Norbinak!!! - Norbi upgrade

Nem semmi, amit ez a srác elért úgy a magán-, mint az üzleti életben. Szép család, komoly cég, folyamatosan fejlődő brand. Hovatovább kis hazánkban, ha elhangzik egy beszélgetés során, hogy “te, a minap összefutottam Norbival!” előbb gondolnak rá az emberek, és csak később az azonos nevű haverra. Szóval fogalom lett. Imádják, de imádják fikázni is, bár ez minden sikeres emberrel így történik itthon. Beszólásban nagyhatalom lettünk!

Született pár hónappal ezelőtt egy bejegyzés a Gardróbon Schobert Norbiról, amit sokan úgy értelmeztek, hogy én is beálltam a beszólók közé. Pedig nem. Kizárólag egy elterjedt, kellemetlen öltözködési jelenséget szerettem volna pellengérre állítani, más kérdés azonban, hogy ezt legegyszerűbben élő példákkal lehet bemutatni. Én élő példának Norbit választottam.

Mi történt? Az origo.hu címlapon hozta a sztorit, egy közepes városka lakossága rákattintott, ezután pedig  Zsidró Tomi barátom Norbi orra alá dörgölte a cikket. A lavina pedig elindult.

Kun Gergely, Schobert Norbert

Telefon, Tomi az, szevasz, adnék valakit…

- Szia, Schobert Norbert vagyok, kérlek, nevezd meg a fegyvernemet, a segédeidet és a párbaj helyszínét! - Röhögünk. Halálosan jó fej.

-  Értsem meg – magyarázza -, ő ezzel, mármint a megjelenéssel, nem foglalkozik.

- Ezt nehéz is lenne cáfolni. – vigyorgok.

- Igen, igen, de ő folyamatosan sportcuccban éli az életét, nem is érdekli ez az egész stb. stb.

Ezután telefonszámot cseréltünk,és majd keressük egymást.

Múlt héten rám csörög:

- Az új TV műsor felvétele készül, kéne pár szett. 

- Ok, mikorra?

- Két nap.

- Na az nem megy. 

- Ez az, amit nem szeretek hallani.

 - Én sem szeretem mondani. 

- Megoldjuk? - kérdi végül. 

- Meg hát! Ezért vagyunk!

Kun Gergely, Schobert Norbert

Szinte együtt érkezik a szabóval, aki direkt miatta jött. Szokásos kérdéseim: mi a feladat, mi a szituáció, mit akarunk kommunikálni? Pár perc beszélgetés alapján körvonalazódik, mi kell ide. Vázolom az elképzeléseimet, és várom a véleményét.

- Figyelj, én ehhez továbbra sem értek, te ebben profi vagy, és én ezért vagyok itt. Mondd meg te, én pedig elfogadom!

Schobert Norbert, Rubint Réka

Ilyet is ritkán hall az üzletben az ember, és ez plusz egy személyes adalék, amit becsülök benne. Sokkal inkább jellemző, hogy a hozzánk látogató férfi, aki saját területén élet-halál ura, annyira átitatódik a ’mindent tudás’ érzésével, hogy ezt egyéb területekre is kiterjeszti. Foci, autók, high tech kütyük, olasz borok, jó éttermek, minden!

A ‘nehogy már megmondja valaki’ attitüd eredményezi aztán a trottyos szárú gatyákat, a lepedő méretű ingeket, a tökig érő nyakkendőket és a katonai sátor nagyságú zakókat, amikben kiterjesztett karokkal akár egy toronyház tetejéről is biztonságos földetéréssel kecsegtető lesiklás hajtható végre.

De vissza Norbihoz! Talán mondanom sem kell, hogy alkatilag baromi könnyű helyzetben vagyunk, a jól karban tartott, atletikus testet a legegyszerűbb összefésülni az olasz cuccal. Több mint 20 év mindennapos odafigyelése természetesen nem múlik el nyomtalanul a fitnesz pápán sem, ragyogóan áll neki minden. Ennek fényében különösen felháborító, hogyan engedte ki őt egy eladó azokban a cuccokban a ruhaboltokból, ahol ezidáig próbálkozott.

Hiába no, a magyar férfi a RölTex-es nénikék karmai közt vergődik, míg be nem tér a Loftba :)

Szóval kedves Fikázók, odakünn a nagy büdös kibertérben, keressetek valami új fogást a srácon, mert ruházatilag eztán nagyon rendben lesz!

Rubint Réka, Schobert Norbert

Kun Gerely

20 Tovább

A VV6 zombijai köztünk járnak

Forrongjál csak kisfiam, forrongjál! Aztán, ha lehiggadtál, járj egyet valamelyik budapesti plázában délután 4-től, utazz néhány megállót a 4-6-os villamoson Budapesten, nézelődjél pár percet egy átlag magyar diszkóban, majd hazafelé menet, kérlek, használd valamelyik éjszakai járatot! Meg fogod látni Te is, hogy ugyanazt az egysejtű, gyúrós faszfejet találod mindenütt.

szerző: Kun Gergely

Ez a poszt biztosan nem akar az n+1-ik társadalomfilozófiai értekezés lenni a ValóVilág 6-os szériájáról, így nem tárjuk fel, mit hozott kicsiny életünkbe a VV6, felelős-e az iraki válságért és mi köze az új orosz-magyar atompaktumhoz.

Viszont: nem szégyellem bevallani, hogy ezidáig néztem a vévéket, mentségemre ide írom, évről évre egyre kisebb lelkesedéssel, illetve úgy gondolom, nem vagyok egy Vidnyánszky szintű ember, akinek látnia se kell egy újra hangolt „István a király”-t ahhoz, hogy mélyenszántó kritikai észrevételekkel illesse a produkciót. Szóval belenéztem ebbe a legújabba is, de amit láttam, az menthetetlenül lehangolt.

Megpróbáltam felfedezni a mostani játékosokban azt, hogy kik is ők valójában. Öltözékünk, frizuránk, ékszereink, egyéb kiegészítőink, nők esetében a smink, egyszóval megjelenésünk megpróbál üzenni a külvilágnak, ki is az, aki belépett itt egy kis közösségbe. Anélkül, hogy valamiféle önkifejezési totemoszlopként kezdenék el tekinteni a korábbi szériák bármelyik szereplőjére, azt kell mondjam, hogy anno voltak még pozitív értelemben használható sztereotípiák, standardok, ha úgy tetszik szubkultúrákra jellemző vonások.

VV6

A „rockercsávó”-ként beharangozott srác hosszú hajú volt, szegecses bőrdzsekit hordott, metálvillákat mutogatott, yeeeaaaah-zet, kemény volt. A „miss Picsa” szerepét játszó hölgyemény rikító volt, habcsókos, meg rózsaszín, nyávogott és lakkozott, csacsogott és rúzsozott. A „szende lányka” szende volt és visszafogott, a „spanyol macsó” kanos volt és harsány, az „intrikus” intrikált, zrikált és mindenkit kritizált.

Mikor ezeket írom, még csak kicsit több, mint fele csapat lakja a villát, de már most megállapítható, hogy nem a műsor az, ami károsan befolyásolja a hazai közerkölcsöket, kultúrát és normákat, EZ A NAGY BÜDÖS HELYZET MA A VILLÁN KÍVÜL! A VV6 nem tehet mást, mint merít a sokaságból, és bemutatja őket. Írják itt mindenfelé a nagy forradalmár erkölcscsőszök, hogy micsoda példa ez a gyerekeinknek (megjegyzem sokuknak 40 éves korára gyereke sincs…), meg hogy mivé lesz így a világ, ha ezeket a fiatalokat tárja elénk követendő példaként a ZERTÉELKLUB…

Erre csak azt tudom mondani: forrongjál csak kisfiam, forrongjál! Aztán, ha lehiggadtál, járj egyet valamelyik budapesti plázában délután 4-től, utazz néhány megállót a 4-6-os villamoson Budapesten, nézelődjél pár percet egy átlag magyar diszkóban, majd hazafelé menet, kérlek, használd valamelyik éjszakai járatot! Meg fogod látni Te is, hogy ugyanazt az egysejtű, gyúrós faszfejet találod mindenütt, akinél még a legfinomabb japán műszerek sem képesek agyhullámokat kimutatni, aki csak az erőből ért, zéró jövőképe van, aszfalt sötét, primitív.

A félreértések elkerülése végett az ilyen agyhalott zombi már messziről üzen feléd: koromfeketére zselézett, lehetetlen rőzse, vagy borotvált fej, esetleg fél szembe lógó hajcsomó. Szigorúan hamis (tök gáz az eredeti..) feszülős póló, szakadt farmer (édes Istenem, mikor volt az divat???!!!), széttiport edzőcipő, neon szín gagyi óra. Csapatban különösen erős, vérparaszt!

A VV6 vérparasztja

Valami hasonló homogenizálódásnak lehetünk szemtanúi a csajok esetében is. Plasztik, műcici, hajhosszabított, kefeszempilla, seggszáj, szénszoli, csontváz gebe, affektáló dubajpatkány, esetleg még kivénhedt külvárosi toprongy, ex-rudazó, kompletten 15 ezer rúgóért már tied, kamionos hajtós, harsány retek.

A VV és a hozzá hasonló műsorok nem a motorjai annak az egyre aggasztóbb jelenségsorozatnak, amiket úton útfélen tapasztalhatunk, nem az előidézői, hanem éppen hogy egy egyre növekvő  sötét, műveletlen, tájékozatlan, minden újra bezárt tömeg színvonalának kiszolgálói. Nem baj, ha nézed, az a baj, ha csak ezt nézed!

Ha te is ilyennek látod, hallasd a hangod, érjen el minél messzebbre!

2 Tovább

Firenze még mindig megmondja a tuttit

Olaszország rendkívül jó hely a magamfajta divatmajomnak. Nincs az az álmos kisváros, ahol ne tudnék minden sarkon elcsenni valami újdonságot ruha ügyben, Firenzét meg bátran nevezhetjük az öltözködés Mekkájának.

Pitti Immagine Uomo

Van azonban az évnek két olyan időszaka is, amikor különösen megnövekszik a trendsetterek koncentrációja a Fortezza da Basso környékén, ez pedig a Pitti Immagine Uomo. Kicsiny hazánk divat szempontból amúgy is meglehetősen szívszorító látványt mutat, a Pittiről hazaérkezve pedig egyenesen úgy tűnik, mintha a rehabra kaptunk volna a pszichiáterünktől két hónapos beutalót, és pont meg is érkeztünk.

Na, de vissza Firenzébe! Jó érzés évről évre látni, hogy milyen lehengerlő természetességgel viselik a férfiak ruháikat, és milyen merészen használják öltözéküket az önkifejezésre. A hazai konzerv közízlés képviselői, akik már egy egyszerű rózsaszín ing láttán is azonnal megkérdőjelezik a férfi nemi identitását, hamar belefáradnának abba az intenzív buzizásba, amit Firenzében kellene abszolválniuk.

És hát bizony, bizony létezik a világnak olyan része is, ahol nem a trottyos gatya - vitorla ing - széttiport cipő Bermuda háromszögében tengetik életüket a férfiak. Természetesen nem azt állítom, hogy itt aztán mindenki egy Gatsby, de itt még azok sem fanyalognak, akik nyolcéves koruk óta klasszikus klubzakóban lépnek ki az utcára. És hogy miért nem? Befogadás, nyitottság az újra: ez a titok!

A Pitti Immagine Uomo januári esemény mindig az előttünk álló ősz/téli divat mozgásait hivatott bemutatni. Amit a kollekciók megálmodói a standokon elénk tárnak, alapvetően nem fenyegetik a ruhatárunkat, mert a butikos világ a megrendeléseivel majd erősen leszűri a felhozatalt.

A megrendelő, a kiskereskedő ugyanis mindig azzal a szemmel tekint egy-egy divatház ajánlatára, hogy mennyire lesznek majd később eladhatók a termékek a vevőkörüknek. És ugye nyilván senki sem törekszik arra, hogy non-profit „ruha múzeumot” hozzon létre nézelődőknek. Éppen ezért a kiválasztáskor egyértelműen kirostálódnak majd azok a darabok, amelyeket nehezen lehet illeszteni a korábbi szezonok szettjeihez.

Biztosra vehető, hogy folytatódik a test vonalát szorosan követő slim fit karakter, de kíváncsian várom, hogy vajon megjelennek-e a csípések (bőségránc, ahogy tetszik) a pantallók elején, ahogy azt több standon látni lehetett.

A rácsok, amelyek a köznapi kifejezéssel ellentétben NEM kockák, hiszen az térbeli idom, egyértelműen uralni fogják a zakókat, de hogy mennyi kísérletező úriembernél fog megjelenni a teljes öltönyön, illetve mennyire lesz „üvöltős” a minta, az még kérdés.

Azt azonban leszögezhetjük, a nagy Gatsby szelleme kísért szinte minden divatháznál. A fent már említett „kockákon” túl egyértelműen visszatér a 1920-as, 1930-as évek Chicagoja. Fantasztikusan finom flanellek a szürke, a barna, az olaszos kékek minden árnyalatában, vaskos krétacsíkok, szélesre húzott, spicces reverek, bőr nadrágtartók, magasabb „felmenetelek” (nadrág eleje), agresszív tónusú virágmintás díszzsebkendők, kalapok, magas, széles talpú cipők, nyakkendőtűk.

Ja, és Uraim, aki trendi akar lenni ősszel, kéretik a szakállat már most elkezdeni növeszteni!

Kun Gergely

3 Tovább

Gardrób

blogavatar

Felnőtt tartalom, csak igényes és érett férfiaknak! Mindent megtudsz arról, hogy mit tehetsz azért, hogy a nők felfigyeljenek rád, az üzletfeleid elismerjenek, és követendő példának tartsanak, de legfőképpen, hogy te magad rátalálj saját stílusodra.

A Loft Outlet divatszakértőjének Instagram oldala - gerrri74

Instagram

Kövesd a Loft Outletet a Facebook-on

HTML

Címkefelhő

loft outlet (23),ferfi divat (20),öltöny (13),férfi öltöny (9),Loft (9),zako (5),divat (4),mesterházy attila (4),nyakkendő (3),Giorgio Armani (3),Kiszel Tunde (3),Sebestyan Balazs (3),Orbán Viktor (3),férfi ing (3),Roberto Cavalli (3),hamisítás (3),Hermes (2),Louis Vuitton (2),trendszetter (2),Brad Pitt (2),Pinter Attila (2),Benedek Tibor (2),gucci (2),menyasszony (2),Schiffer András (2),Rodeo Drive (2),berki krisztián (2),Los Angeles (2),Instagram (2),Herczeg Zoltan (2),szalagavató (2),slim fit (2),Róma (2),gatsby (2),Vona Gábor (2),férfi cipő (2),Lagzi Lajcsi (2),Friderikusz Sándor (2),smoking (2),stohl andrás (2),magyar futballvalogatott (2),Fodor Gabor (2),esküvő (2),casual (2),messi (2),Schobert Norbert (2),Rubint Réka (2),slim féfri divat (2),Andy Vajna (2),palácsik timea (2),mszp (2),Gyurcsány Ferenc (2),hosszú ujjú ing (1),Eurovíziós dalfesztivál (1),Conchita Wurst (1),Kelemen Anna (1),Rövid ujjú ing (1),Robbie Williams (1),Budapest Sportaréna (1),Thomas Neuwirth (1),tom ford (1),kommunikáció (1),balázs (1),4n4ln (1),trendsetter (1),Beverley Hills (1),Magyar Labdarugo-szovetseg (1),Vajna Tímea (1),Sebestyén Balázs (1),californication (1),Balaton (1),magyar labdarugo valogatott (1),donatella versace (1),Ata (1),V Zolika (1),Budapest Taxi (1),Bango Margit (1),Medveczky Ilona (1),kuki (1),sípálya (1),jagermeister (1),yeti (1),hütte (1),Unicum (1),kiszel tünde (1),Gundel Takacs Gabor (1),Dolhai Attila (1),Pokorny Lia (1),Zámbó Árpád (1),Demokratikus Koalíció (1),Orbán Vikor (1),horvath csaba (1),Deutsch Tamás (1),raszta frizura (1),Bagi-Nacsa (1),Budai Gyula (1),Szecsődi Ráró (1),Szecsődi Károly (1),nünüke (1),pompás nünüke (1),LMP (1),Zsidro Tamas (1),újságírók (1),Gerbeaud-haz (1),meglepetés party (1),szülinap (1),Kun Gergely (1),Vona (1),sajtótájékoztató (1),Gerbeaud (1),red neck (1),Gyurcsán Ferenc (1),kőbányai kínai piac (1),mellény (1),sál (1),átmeneti öltözködés (1),Galeries Lafayette (1),győzike (1),Bál (1),Tallai Andras (1),puskás ferenc (1),Story Gala (1),Harrods (1),GUM (1),Jason_yeats (1),Thomasopdebeeck (1),Alexander.kraft (1),Toth Vera (1),madonna (1),il Bacio di Stile (1),Hex tie (1),Hexenschuß (1),mezőkövesd (1),férfi nadrág (1),Összezárva Friderikusszal (1),Berki (1),Született feleségek (1),férfi karkötő (1),loftoutlet (1),useunused (1),formaruha (1),olimpia (1),Scherer Péter (1),Stohl András (1),sportöltözék (1),citytrail (1),futás (1),Noszály Sándor (1),lopás (1),szomszédok (1),szulejmán (1),Válótársak (1),Keymanstyle (1),Valentino (1),Dandy (1),kockás öltöny (1),Gáspár Győző (1),Emir Kusturica (1),Falus Ferenc (1),Főpolgármesteri Hivatal (1),Schobert Norbi (1),ice bucket (1),önkormányzati választás (1),Hajdú Péter (1),Zimányi Linda (1),focistafeleségek (1),Robben (1),Dress for less (1),tippmix (1),FIFA (1),Puzser Robert (1),selfie (1),futball vilagbajnoksag (1),Norbi Update (1),norbi (1),double monk (1),férfi kiegészítők (1),Ausztrália (1),Andre Goodfriend (1),habony árpád (1),dolce & gabbana (1),Zuckenberg (1),Szalay-Bobrovinczky Kristóf (1),női egyenjogúság (1),Karl Stefanovic (1),John Deere (1),Andre Agassi (1),tőzsde (1),Private banking (1),elegans (1),The Today Show (1),Dardai Pal (1),üzleti dress code (1),Marshalls (1),ruházat (1),Radics Gigi (1),COMET-dijkioszto (1),Comet Gála (1),VIVA COMET-dij (1),Farkashazy Tivadar (1),Vágó István (1),Juszt László (1),Gálvölgyi János (1),Szabó Zsófi (1),Comet Cloth Comedy (1),Csobot Adél (1),esküvői ruha (1),Vőlegény (1),Kállay Saunders András (1),vv béci (1),Loft Out (1),gigi (1),Osvárt Andrea (1),Pampalini (1),Bajnai Gordon (1),Kilián-laktanya (1),Csányi Sándor (1),Balotelli (1),Női és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalat… (1),ballonkabát (1),megcsalás (1),divat világa (1),outlet (1),Dzsudzsak Balazs (1),világbajnokság (1),Nino Cerutti (1),Szárszói találkozó (1),Szárszó (1),Pep Guardiola (1),guardiola (1),férfi vízilabda-válogatott (1),Barcelona (1),vőlegény ruhája (1),esküvői öltöny (1),pénzmogul (1),üzleti tárgyalás (1),Ferrari (1),zakó (1),trend (1),ing (1),learazas (1),sale (1),szabó (1),Savile Row (1),ford (1),bmw (1),Audi (1),porsche (1),Lionel Messi (1),méret (1),Aranylabda (1),öltözék (1),nadrág (1),fat boys slim (1),Rogán Antal (1),lanvin (1),Fendi (1),Horn Gyula (1),Barack Obama USA elnök (1),menyasszonyi ruha (1),politikusok (1),Louis Vuitton hátizsák (1),Ferragamo (1),metroszexualis (1),Firenze (1),Nápoly (1),Milano (1),Zsolnay Porcelanmanufaktura Zrt. (1),Michelin csillag (1),meleg (1),buzi (1),Vidámpark (1),nyakkendo (1),pataky attila (1),Fásy Ádám (1),Bunyós Pityu (1),Postás Józsi (1),Balazs Pali (1),cakó kinga (1),Sugarbird ruhakollekcio (1),DJ Ötzi (1),Csóré Béla (1),rtl klub (1),Pitt Immagine Uomo (1),Istenes Bence (1),Eder Krisztian (1),VV6 (1),zombi (1),szex (1),ejszakai elet (1),Budapest (1),teli olimpia (1),Szocsi (1),Etyek (1),Liptai Claudia (1),Hajos Andras (1),Árpás László (1),Rokusfalvy Pal (1),Joshi Bharat (1),Fekete Laci (1),nagy duett (1),győr (1),médiabál (1),Szocsi olimpia 2014 (1),Szocsi 2014 (1),ruha (1),h&m (1),Giorgo (1),Ómolnár Miklós (1),Ralph Lauren (1),Alföldi Róbert (1),Caramel (1),rendőrség (1),kannás bor (1),Vácszentlászló (1),Zacher Gabor (1),Dobó Kata (1),tél (1),MÁV-Aszód (1),aszód (1),wellness-hetvege (1),wellness szallodak (1),dresscode (1),mély dekoltázs (1),Kaposvari Egyetem (1),öltözködési tanácsadó (1),öltönyök (1),középosztály (1),gazdagság (1),Steve Siebold (1),siruha (1),sibakancs (1),Tilla (1),Vadon Jani (1),wunderschön (1),Kulka János (1),fasfhionfave (1),Wolfie (1),Carbonfools (1),fehér balázs (1),Leonardo DiCaprio (1),George Clooney (1),teczar szilard (1),szőke nő (1),billiárd (1),éjszaka (1),buli (1),Berki Krisztian labdarugo (1),ingyen buli (1),magna cum laude (1)

Tőlünk kérj öltözködési tanácsot!