"Ez aztán az olaszos tempó!" - csettintettem elégedetten autóm kellemes melegéből szemlélgetve az indián nyarat követően ránk szakadt, hirtelen jött hideget. Fél órával a megbeszélt kezdés előtt érkezvén, csupán a híres körúti szálló étterme szolgált ébresztő kávéval a környéken, de még ez az időhúzás sem bizonyult elegendőnek. "Hm... öt perc múlva kilenc, és semmi mozgás a bejáratnál... ez már-már a palermoi munkamorált is idézőjelbe tevő stíl..."
- Hol a viharban vagy???!!! - mordul a telefonba az amúgy mindig visszafogott Dani.
- Ti hol a f..ba vagytok???!!! Háromnegyed órája itt szobrozok, és árad a hullaszag a szalonból!!!
Na persze, hogy nem a megfelelő helyen voltam! Hiába, no, a körúton nem tudsz úgy elhajítani egy követ, hogy az ne egy barber shop kirakatában landoljon! Először volt a diszkont, ami inkább jelentett szart, mintsem olcsót, aztán jöttek a bisztrók, ami sok-sok gagyi kifőzde köré csupán paravánt vont, tombolt egy nagyot a kézművesség, ami alatt a legtöbben leginkább az ipari hulladék míves csomagolását értik, és egy darab ideje köztünk éli újkori virágzását a barber shop.
Szakállas vagyok, meg hosszúhajú is, szóval ha nem szeretném, hogy előembernek nézzen a környezetem, muszáj magammal foglalkoznom. Na jó, ez persze tőlem, a nárcizmus, az extrovertáltság és az önfényezés két lábon járó tételétől nem esik annyira távol.
Bevallom ellátogattam pár agyonhypeolt helyre a témában, de nem volt egyik sem akkora flash, hogy a frissen nyírt szakállam a földet verdeste volna a tisztelettől. Hol barackveresre festették az arcszőrzetem, hol a frizurámat ba..ták el, és akadt olyan hely is, ahonnan - megmondom őszintén - a barber ujjaiból áradó eklatáns dohánybűz kergetett el egy életre.
"Megvan a hely!" - újságolta nemrég Dani, kit leginkább DubiczÚrként ismer a nagyérdemű.
És tényleg megvan!
Hamisítatlan, amerikai barber feeling keveredik finoman modern, letisztult klubhangulattal. Hivogató portál - nem úgy, mint a hely, ahol először várakoztam -, kellemes üzlettér, barátságos díszletek, izgalmas galéria, udvarias kiszolgálás, kávé, üdítő, akármi.
Szoktam volt mondani: ahogy kell!
Dávid, aznapi mesterem felmér, meghallgat, javasol, majd tűpontosan megvalósít. Ennyi.
Mit akarhatsz még az élettől???
Csak tudnám, miért látok annyi jellegtelen rőzsét akkor az utcákon...
Kun Gergely